Az elmúlt bő másfél év választási időszaka zárul le a szombati helyhatósági megméretéssel Szlovákiában. Északi szomszédunknál legközelebb 2013-ban lesz biztosan országos választás. A választási „szupermaraton” még 2009 március-áprilisában kezdődött el az ország elnökének a megválasztásával. A korábban toronymagas esélyesnek tűnő Ivan Gasparovic hivatalban lévő elnök csupán a második fordulóban tudott nyerni Iveta Radicová, az ellenzék közös jelöltjével szemben. Radicová az ország déli, magyarok által lakott részein, Pozsonyban és Kassán nyert, míg Gasparovic főként az északi megyékben szerzett többséget.
Siker, de nem az igazi
Az elnökválasztást nem sokkal követte az európai parlamenti voksolás június 6-án. A választást nagy fölénnyel nyerte az akkori kormánypárti Irány (Smer) a voksok 32,01 százalékával. A Szlovák Kereszténydemokrata Unió – Demokrata Párt (SDKÚ) 16,98, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) 11,33, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 10,87, a Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) 8,97, míg a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 5,55 százalékot szerzett a választáson. Ez a voksolás mutatta meg, hogy az ellenzék egy összefogás esetén képes lehet a Fico–Meciar–Slota-kormánykoalíció leváltására, mivel a kabinetet alkotó pártok nem tudták megszerezni a szavazatok több mint 50 százalékát, ahogyan azt korábban remélték.
Az EP-választást novemberben a régiós megméretés követte 2009 novemberében. A régiós voksoláson szintén a Smer diadalmaskodott, de a különféle helyi koalíciók miatt nagyon nehéz volt a valódi győztes megállapítása. Több régióban az ellenzék és a Smer összefogott azért, hogy a magyarok véletlenül se tudják megszerezni a győzelmet a testületekben.
Megbukott Fico
A „maraton” következő és egyben legfontosabb állomása a 2010. június 12-i parlamenti választás volt Szlovákiában. A legnagyobb kérdés természetesen az volt, hogy Fico képes lesz-e megtartani a hatalmát, de ez nagyrészt a két kisebbik koalíciós társának a szereplésén múlott. Az ellenzék számára a legnagyobb kérdés az volt, hogy az akkor már két magyar párt közül melyik jut be a parlamentbe, mivel adott esetben, ha a két párt közül mindegy kiesik, akkor gyakorlatilag elúszott a kormányváltás esélye. Az egymásnak homlokegyenest ellentmondó felmérések csak abban voltak közösek, hogy a Smer nagy fölénnyel vezet, de ezenkívül más eredményt nem lehetett biztosra venni.
Június 12-én a várakozások szerint a Smer kapta a legtöbb voksot (34,79 százalék), az SDKÚ 15,42, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) 12,14, a KDH 8,52, a Bugár Béla vezette Híd – Most 8,12, míg a SNS 5,07 százalékot ért el. Az MKP és a Meciar vezette LS-HZDS nem jutott a parlamentbe. Az ellenzék a 150 fős új parlamentben 79 mandátummal rendelkezett, és Radicová vezetésével négypárti jobbközép koalíciós kormány jött létre július 8-án.
Eredménytelen népszavazás
Az új kormány megalakulását követően szeptemberben ismételten az urnákhoz járultak Szlovákiában a SaS által kezdeményezett hatkérdéses népszavazáson. A kérdések között többek között szerepelt a kisebb parlament, az internetes szavazás, a televíziós üzembentartási díj és a kormány számára használható limuzinok értékének maximálása. A szeptember 18-i népszavazáson csupán a polgárok 22,84 százaléka jelent meg, azonban az érvényességhez több mint 50 százalék kellett volna, így hiába győztek elsöprő többségben az igenek, a szavazás érvénytelen lett.
Felemás Smer-diadal négy éve
A négy évvel ezelőtti helyhatósági választáson az elnyert polgármesteri helyeket tekintve a pártok közül a Smer végzett az élen a megszerzett 419 hellyel. A második helyen az MKP 215 polgármesteri poszttal végzett, a harmadik az LS-HZDS lett 212 településvezetői poszttal. A települési mandátumokat tekintve a pártok között szintén a Smer nyerte a választást, őt követte a KDH és az LS-HZDS. Az MKP 1952 mandátumot szerzett a helyi testületekben. Pozsonyban és Kassán a jobbközép pártok összefogása diadalmaskodott szemben a kormánypártokkal.
Pozsonyt és Kassát ismét nem tudja bevenni Fico?
A hivatalos kampány november 10-én kezdődött Szlovákiában, és november 25-én reggel hét órakor a szavazóhelyiségek nyitása előtt 48 órával fejeződött be. Szavazni szombaton reggel hét órától este nyolcig lehet az 5952 szavazókörben, az első eredmények várhatóan fél kilenctől lesznek elérhetők. A voksolás egyfordulós, így a legtöbb szavazatot jelölt szerez majd polgármesteri vagy képviselői posztot.
A mostani választás egyik legfontosabb kérdése, hogy a nyár óta hatalmon lévő jobbközép koalíció mennyire őrizte meg a népszerűségét, és hogy a magyar közösség szavazatai milyen arányban oszlanak meg a két szervezet (Híd, MKP) között. A választási vereség óta a Smer Fico vezetésével egyértelműen megtalálta a helyét és továbbra is pártja a legnépszerűbb északi szomszédunkban. A Smer legfőbb problémája, hogy egyedül nem képes megnyerni a választásokat, mivel az SNS-en kívül nincsen koalíciós társa, és a mostani kormánypártok egyértelműen népszerűbbek náluk. A helyhatósági eredmények értékelését nehezíti, hogy rengeteg olyan koalíció jött létre, amely nem a kormánypárt–ellenzék viszony alapján áll. A legnagyobb küzdelem Pozsony és Kassa megszerzéséért zajlik, ahol a legutolsó felmérések szerint kormánypárti győzelem várható.
Ki nyeri a Híd és az MKP versenyét?
A választás óta publikált közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, a Most – Híd jelentékeny lépéselőnyre tett szert az MKP-val szemben, de nem biztos, hogy helyi jelöltjei is automatikusan együtt erősödnek a párttal. Az MKP a parlamenti választás kudarca óta Berényi József személyében új elnököt választott. A párt számára a fő célkitűzés a veszteségek minimalizálása lehet. Egyszerű matematika szerint a négy évvel ezelőtti eredmény nem ismételhető meg: hasonló szavazóbázis elnyeréséért ezúttal ugyanis két versenyző áll rajthoz. Ezt az alaphelyzetet tetézi az a politikai ellenszél, amellyel az MKP küzd. A célkitűzés tehát a meglévő pozíciók megtartása, s fenntartani azt a struktúrát, amely alapul szolgálhat a megújuló pártnak a ciklusban az építkezés során.
(Forrás: kitekinto.hu)
origo.hu
Elképesztő, levegőbe repült egy autó az M1-esen
