Az első cél a 27 tagállam álláspontjának összehangolása volt a Duna-stratégiában részt vevő hat nem uniós tagállam érdekeinek figyelembevétele mellett – mondta. Ez három héttel ezelőtt megvalósult – tette hozzá, utalva arra, hogy a külügyminiszterek brüsszeli tanácsülésén elfogadták a stratégiát. A következő szakaszban az Európai Tanácsnak formális döntést kell hoznia a megvalósítás módjáról, a felhasználható pénzeszközökről – jelezte a kormánybiztos.
A makroregionális együttműködés többletértékeként kiemelte, hogy a rendelkezésre álló anyagi források összehangoltabb, hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé. Rámutatott, hogy Ausztria mint az Európai Unióban „nettó befizető” ország számára ez különösen fontos. A Duna-stratégiával nem járnak új pénzeszközök, nem járnak új intézmények, és új jogi szabályozás sem – mutatott rá. A magyar uniós elnökség ugyanakkor – mondta – új lendületet adott a folyamatnak azzal, hogy „igent mondott a pénzeszközök jobb felhasználására, a meglévő eszközök hatékonyabb felhasználására és az új, érdekes ötletekre”.
Egy hallgatói kérdéshez kapcsolódóan reményét fejezte ki, hogy a Duna-stratégiáról rendezendő jövő heti gödöllői konferencián az Európai Bizottság pontos adatokkal szolgál arról, mennyi forrás áll rendelkezésre a makroregionális együttműködés céljaira az Európai Strukturális Alapokból.
(MTI)
origo.hu
Óriási baleset Alsónemesapátinál: 18 sérült, autóbusz és kocsi ütközött - képek, videók
