Presse am Sonntag (Diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap vasárnapi kiadásában Karl Ettinger Fiatal, pszichikailag beteg: nincs tovább korkedvezményes nyugdíj című cikkében ismerteti az osztrák szociális minisztérium javaslatát.
Folyamatosan nő azon osztrákok száma, akik pszichikai betegségük miatt korkedvezményes nyugdíjba vonulnak. Konkrét javaslatokat dolgoztak ki arra, hogy mindazok a fiatalok, akik a fenti okok miatt már nem munkaképesek, ne kapjanak nyugdíjat, hanem más szociális ellátásban részesüljenek. A meglepő javaslatot, amely a lap birtokában jutott, a gazdasági kamara és a gyáriparosok szervezetének javaslatára készítették Rudolf Hundstorfer (SPÖ) szociális miniszter számára.
A munkaadók és a munkavállalók képviselői egyetértenek abban, hogy a következő időszakban kiemelkedő figyelmet kell fordítaniuk a pszichikai betegségekre. A miniszter számára készített anyagban utalnak arra, hogy a pszichikai betegségek tavaly már a rokkantosítás legfontosabb okát jelentették. 2010 végén a minisztérium által elkészített jelentésben is utalnak a drámai számadatokra. Eszerint a rokkantnyugdíj elsősorban a nőket érinti, átlagosan 47 évesen mennek pszichikai problémáik miatt nyugállományba. A fiatalemberek befejezett 27. életévük előtt rokkantnyugdíjba vonulhatnak, ha addig legalább hat biztosítási hónapot megszereztek. A jelentés azt javasolja Hundstorfernek, hogy a nyugdíjat egy közelebbről meg nem határozott ellátással (ami az esetek többségében a szociális létminimum biztosítását jelentheti) helyettesítse.
Felhördülést váltott ki a javaslatnak a jogosítványtulajdonosokra vonatkozó része. A javaslat szerint a rokkantnyugdíjasok adatait továbbítani kell a közlekedési hivatalnak, amennyiben az illető egyértelműen veszélyt jelentene a közösségre. A jelentésben az is szerepel, hogy a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezete, az úgynevezett szeniortanács ellenzi ezt. A jelenleg érvényes szabályozás elegendő, miszerint a vezetés közbeni feltűnő viselkedéskor a szakorvos beavatkozik.
Der Spiegel (Spiegel.de)
A baloldali hamburgi hírmagazin Szakérők bírálják a kormány túl laza kitoloncolási gyakorlatát című cikkében tudósít a német idegenrendészet hiányosságairól.
Kíméletlen mérleget von a szövetségi állam és a tartományok által alakított bizottság a német kiutasítási gyakorlatról. A tapasztalati jelentés középpontjában a magazin információi szerint az a megállapítás áll, miszerint a politikusokból és a hatóságokból hiányzik az állhatatosság, hogy a külföldieket hazaküldjék. Ez oda vezetett, hogy 2010-ben a kiutasított személyek mindössze 14,8 százaléka hagyta el az országot és mindössze 5,7 százalék (930 személy) úgy, hogy kitoloncolták.
„Nem csak a szövetségi és tartományi politika az, aminek a támogatását gyakran nélkülözik” – áll a 16 oldalas elemzésben, amit tartományi hivatalos személyek és szövetségi rendőrök készítettek a „Kitoloncolás” munkacsoport megbízásából a szövetségi belügyminisztérium számára. A polgármesterek és tanácsnokok lobbicsoportok és a média megfelelő nyomása esetén gyakran az utolsó pillanatban leállítják a kitoloncolást. Legfeljebb bűnözők vagy terrorgyanús személyek esetében támogatja a közvélemény, hogy külföldieket akaratuk ellenére kiutasítsanak az országból.
A helyzetet tovább rontja, hogy a külföldiekkel foglalkozó hivatalok munkatársai túlterheltek, sokukat akaratuk ellenére helyezték oda, és csak rövid ideig maradnak azon a helyen. Emiatt sok alkalmazott tudását meghaladja a kitoloncolások bonyolult jogi helyzete, ezért inkább a kisebb ellenállás irányába mozdulnak el, ami tovább késlelteti a kitoloncolást. Ha azonban a kitoloncolás időpontja bekövetkezik, akkor egyre több érintett alámerül. Ami összefügg az eljárásjogi lépésekkel, ez felhívás arra, hogy elbújjanak. Ezért sok esetben a letartóztatási parancs kiadása előtt felszólítják őket, hogy adják fel magukat.
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak