A közösen tartott sajtótájékoztatón Schmitt Pál hangsúlyozta: ahhoz, hogy Európának a második világháborút követő mesterséges szétszakítottsága végképp megszűnjön, a nyugat-balkáni országok integrációjának teljes lezárására van szükség. „Őszintén bízunk benne, hogy az EU még ebben az évben dönt Szerbia tagjelölti státusáról, és megkezdődhetnek a tárgyalások” – mondta a magyar köztársasági elnök. Boris Tadic megköszönte Magyarországnak az integrációs folyamatban nyújtott – mint fogalmazott – „nagyon konkrét” segítséget.
A magyar köztársasági elnök azt mondta, hogy intenzívvé kell tenni a szerb és a magyar tudományos akadémia vegyes bizottságának munkáját, hogy feltárjanak mindent, ami a második világháború alatt történt (a szerbiai magyar kisebbséggel). „Keressük annak a lehetőségét, hogy megnyugvás következzen be ebben” – mondta Schmitt Pál. Boris Tadic szerint a tavalyi év végén megalakult akadémiai testületnek fel kell tárnia mindent, ami a második világháború idején történt, és a tudományos kutatás végén meg kell adni az áldozatoknak a végtisztességet.
Schmitt Pál szerint a történelem során „a két ország sokszor állt egymás mellett, ezen vagy azon az oldalon, de a csillagok soha nem álltak olyan jól, mint most”. A szerb államfő ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy korábban a két ország történelmi kapcsolatai „ide-oda hullámzottak”, voltak történelmi pillanatok, amikor nagyon alacsony, s voltak, amikor magas színvonalúak voltak. Jelenleg – mondta – a két ország politikai kapcsolatai a legmagasabb szinten vannak.
Középpontban az identitás megőrzése
A magyar köztársasági elnök megköszönte partnerének, hogy Szerbiában elfogadták a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvényt, amely elősegíti a Szerbiában élő magyarok identitásának megőrzését. A szerb államfő hangsúlyozta, hogy ő mindig is az etnikai közösségek és kisebbségek jogainak a védelme mellett szállt síkra. „Ez Szerbia elvi álláspontja, és egyik sarokköve regionális politikájának” – mondta Tadic, aki szerint országa folytatni kívánja ezt a politikát, s a lehető legjobb körülményeket kívánja megteremteni minden polgár identitásának a megőrzéséhez.
„Rendkívül fontos ügyelni az etnikai közösségek és kisebbségek nyelvének, írásának megőrzésére, az oktatási rendszerre. A lehető legszélesebb körű jogokat és normákat kell biztosítani, amikor a térségben élők kultúrájának és identitásának a védelméről van szó” – hangoztatta Tadic. A szerb elnök reményét fejezte ki, hogy az új magyar alaptörvény elfogadása után Magyarországon olyan jogszabályok meghozatalára kerül sor, amelyek a jövőben is oltalmazni fogják az ott élő kisebbségek jogait.
Schmitt Pál tájékoztatta tárgyalópartnerét a magyar uniós elnökség prioritásairól, és mindkét államvezető beszélt a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztéséről. Megállapították, hogy többet lehetne tenni az 1,1 milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalom növelése érdekében. Schmitt Pál szerint egyetértettek abban, hogy fejleszteni kell a két országot összekötő út- és vasúthálózatot, s különösen szükség van a határ menti térség fejlesztésére. A magyar köztársasági elnök megköszönte partnerének, hogy „a sajátjának tekinti” a Duna-stratégiát. Boris Tadic azt mondta: minden Magyarországról érkező befektetést szívesen látnak Szerbiában.
A „temerini fiúk” ügye is szóba került
Schmitt Pál köztársasági elnök csütörtökön Belgrádban magyar újságíróknak elmondta, hogy a szerb elnökkel, Boris Tadiccsal folytatott négyszemközti megbeszélésén felvetette a „temerini fiúk” ügyét is. A szerb elnöknek azt mondta, hogy a hat évvel ezelőtti bírói döntés nem volt arányos a vétség súlyával. Rákérdezett, hogy Boris Tadic kíván-e élni a kegyelem lehetőségével. A magyar államfő szerint Tadic kijelentette, hogy „fontolgatja” ezt, s az öt elítélt közül kettő esetében felmerülhet a kegyelem, de a közeli jövőben – egy-két hónapon belül – erre nem kerülhet sor.
Az öt temerini fiatalt hat évvel ezelőtt ítélték el esetenként tíztől tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre gyilkossági kísérlet vádjával, mert különös kegyetlenséggel megvertek és megaláztak egy szerb férfit. Az ítélet súlyossága megdöbbenést keltett a délvidéki magyarság körében, s budapesti politikusok is közbenjártak az ítélet enyhítése, illetve az elnöki kegyelem érdekében.
(MTI)
origo.hu
Óriási baleset Alsónemesapátinál: 18 sérült, autóbusz és kocsi ütközött - képek, videók
