Az 1989–2009-es időszakban a legnagyobb visszaesés az állattenyésztésben következett be, mégpedig majdnem a felére, de jelentősen megváltozott a bevetett területek összetétele is. A mezőgazdasági termelés bruttó értéke 1989-ben 108 milliárd koronát tett ki, míg 2009-ben – 1989-es árakon számítva – csak 74 milliárdot. A növénytermesztés értéke 1989-ben 45 milliárd koronára rúgott, míg két évtizeddel később csak 39 milliárd koronára.
Az állattenyésztés értéke két évtized alatt 3 milliárddal csökkent a 2009-es árakon 35 milliárd koronára. Jelentősen csökkent a marhahús és a sertéshústermelés, míg a csirkehústermelés emelkedett. A tejtermelés az 1989-es 4,9 millió literről két évtized alatt 2,7 millió literre esett vissza. A húsz év alatt ugyanis drámaian csökkent a tehenek száma, de tény az is, hogy egy-egy mai tehén nyolcvan százalékkal több tejet, ad, mint egykori elődje.
1989-ben a Cseh Köztársaság területén a gazdák 3,5 millió állatot tartottak, ma pedig csak 1,35 milliót. A tehenek száma például 1,2 millióról 550 ezerre esett vissza. Még nagyobb a visszaesés a sertések számában: 4,8 millióról 1,9 millióra. A bevetett termőföldek területe 25 százalékkal csökkent, s 2009-ben 2,5 millió hektárt tett ki. Míg a gabonaféléknél nagyjából tízszázalékos a csökkenés, addig az egykoron hagyományos burgonya és a cukorrépa szinte kivesztek a cseh földekről. Két évtized alatt viszont megháromszorozódott a repce vetésterülete.
(MTI)
A nemzet lánya a történész szemével