Sors László, a NAV bűnügyi elnökhelyettese budapesti sajtótájékoztatóján szerdán elmondta, a NAV létrehozása – aminek révén megvalósult az adóigazgatási, a vám és jövedéki szakterület, valamint a bűnügyi szervezet, azaz a pénzügyi nyomozók együttműködése – biztató eredményeket hozott a gazdasági, pénzügyi bűncselekmények visszaszorításában. Ezt a stratégiát javasolja, vagyis fokozottabb együttműködést kezdeményez a NAV Bűnügyi Főigazgatósága az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésében is.
Nagy kísértést jelent
Magyarország 2007–2013 között megközelítőleg 8000 milliárd forint uniós támogatásban részesül, amely a fejlesztési lehetőségeken kívül nagy kísértést jelent a szabályok kijátszására, a pénzeszközökkel kapcsolatos csalásokra is. A NAV ezért fokozott együttműködést tervez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH), a támogatások folyósításában közreműködő egyéb szervezetekkel (VÁTI Kht., MAG Zrt.) és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) is.
A 2007-ben indult Új Magyarország fejlesztési terv programban eddig 58 539 pályázat érkezett az NFÜ-höz, és több mint 4473,1 milliárd forint támogatást ítéltek meg a pályázóknak, amiből május 20-ig csaknem 1682,7 milliárd forintot folyósítottak. A jogsértések felderítése kapcsán – az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap garancia részlegéből (EMOGA) történő kifizetéseket kivéve, amelyeknél a NAV feladatkörébe a kifizetések utólagos ellenőrzése tartozik – igen korlátozottak a NAV lehetőségei. Így nem fér hozzá olyan adatbázisokhoz, amelyek a benyújtott pályázatokra, a pályázók személyére, a megítélt támogatások felhasználására vonatkozó, bűnügyi szempontból releváns adatokat tartalmaznának. Továbbá ellenőrzési feladatokat sem lát el, ezért a jogsértések felderítésében nem jut szerephez.
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekmény 2002. április 1-jével került be a Büntető törvénykönyvbe, a bűncselekmény nyomozása pedig 2006-ban a Vám- és Pénzügyőrség (jelenleg NAV) hatáskörébe. Tavaly 85, az idén május 20-ig pedig 15 büntetőeljárás indult uniós pályázati bűncselekmények gyanúja miatt, valamennyi feljelentés az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokra elkövetett jogsértésekre vonatkozott.
Tavaly jóval több feljelentés érkezett
A 2010-ben indított büntetőeljárások jellemzően egymillió és ötvenmillió forint kárértékű bűncselekmények kapcsán indultak, a legmagasabb regisztrált kárérték 158,5 millió forint volt. Tavaly jóval több feljelentés érkezett a kifizetőhelyektől, mint korábban, a legtöbb esetben továbbra is a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, illetve közokirat-hamisítás bűncselekmény elkövetésének gyanúját állapították meg a bűnügyi igazgatóságok. A jogosulatlan gazdasági előny megállapításának oka jellemzően az, hogy az elkövetők a benyújtott pályázataik kapcsán nemcsak az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal kapcsolatban követnek el visszaélést, hanem azzal egyidejűleg a központi költségvetésnek, helyi önkormányzatnak is kárt okoznak.
Tavaly 49 nyomozást fejezett be a nyomozó szolgálat, ebből 9 alkalommal került sor vádemelésre, 30 esetben pedig megszüntették a nyomozást (21 alkalommal megállapították, hogy a vizsgált cselekmény nem bűncselekmény). Az idén május 20-ig 29 nyomozást fejezett be a NAV, ebből 10-et vádemelési javaslattal, 11 nyomozást pedig megszüntetett (7 esetben úgy találták, hogy nincs bűncselekmény).
A megszüntetett és a vádemelési javaslattal lezárt ügyek jelentős része is jellemzően infrastrukturális beruházásokkal és terület alapú támogatásokkal összefüggésben indított eljárás volt. A feljelentett cselekmény átminősítésére 2010-ben tíz, az idén május 20-ig négy esetben került sor, ezekben az ügyekben jellemzően csalás gyanúját állapították meg. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése körében elkövetett bűncselekmények elkövetési értéke 2010-ben 2,588 milliárd, 2011-ben, május 23-ig 544,345 millió forint volt.
A legjellemzőbb visszaélési módszerek: a pályázathoz szükséges önerő hamis igazolása; hamis beszállítói nyilatkozatok; hamis cégbélyegző felhasználása; hamis árajánlat; teljesítés hamis igazolása; beszerzés hamis igazolása (fiktív számlák); visszadátumozott jegyzőkönyvek; hamis létszámjegyzőkönyv; fiktív felnőttképzési szerződések; projektszámlán vezetett, elnyert támogatás céltól eltérő felhasználása (például saját célú banki átutalás); hamis ingatlanforgalmi érték feltüntetése.
(MTI)
origo.hu
A Legfőbb Ügyészség közleménye
