Az egyelőre nyitott kérdésekről folyó tárgyalásokhoz adott a kellő lendület, senki nem vitatja Horvátország jövőbeli tagságát, és Lengyelország „szurkol a magyar elnökségnek” – mondta a nagykövet kedden Brüsszelben, a július 1-jén hivatalba lépő lengyel EU-elnökség várható prioritásairól tartott előadásában. Tombinski szerint a magyar elnökség nagyon jó munkát végez, és a lengyelek arra számítanak, hogy június vége előtt nem csupán a horvát csatlakozás ügyében, hanem az uniós gazdasági kormányzás kérdésében is jelentős eredményeket ér el a magyar elnökség.
A további EU-bővítési terveket illetően a lengyel diplomata azt mondta, örülnének, ha az év második felében Szerbia megkaphatná a tagjelölti státuszt – ennek időszerűségéről Stefan Füle bővítési biztos ősszel terjeszt elő jelentést –, valamint ha Macedóniával – amelynek csatlakozási ügyét az ország nevéről Görögországgal folyó vita akadályozza – megkezdődhetnének a csatlakozási tárgyalások. Bosznia-Hercegovina helyzete, az ott tapasztalható nagyon csekély előrehaladás ugyanakkor jelentős fejfájást okoz az EU-nak – mondta Tombinski, aki korábban szarajevói nagykövet is volt. Törökországgal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a tárgyalásokat folytatni kell, de egyelőre nem tudni biztosan, hogy azok végeredménye a teljes jogú török EU-tagság lesz-e, vagy valamilyen különleges viszony.
Három fő célkitűzés
A lengyel EU-elnökség várható prioritásait három fő célkitűzéshez kapcsolta Jan Tombinski. Ezek közül az első a válság leküzdése, az európai növekedés forrásainak feltárása, a második Európa biztonságosabbá tétele, a harmadik pedig a nyitott Európa ügyének szolgálata. Az első kérdéscsoportból kiemelte az egységes piac még ki nem használt előnyeinek hasznosítását. Ezzel összefüggésben megjegyezte: ártana a belső piacnak, súlyos költségekkel járna, ha a schengeni övezet belső határain újra bevezetnék a határellenőrzést. A nagykövet reményét hangoztatta, hogy sikerül elfogadtatni a gazdaságpolitikai összehangolást célzó hatos jogszabálycsomagot, amelyről a magyar elnökség alatt a tagállami kormányokat képviselő tanács az Európai Parlamenttel folytat egyeztetést. Tombinski szerint ki nem használt növekedési potenciál rejlik még a szellemi kapacitások kihasználásában, az európai innováció ösztönzésében is.
A gazdasági témakörben említette a nagykövet az energiaellátás fontosságát. Itt nem csupán a beszerzési források és útvonalak diverzifikálásának fontosságára, valamint az Európán belüli lehetőségek jobb feltárására tért ki, hanem arra is, hogy a szén-dioxid-kibocsátás vonatkozásában az 1990-es évek óta Európa által elért csökkentési eredmények lényegében a közép-európai országok erőfeszítéseinek, kibocsátás-csökkentésének tudhatók be. A nyugat-európai országok növelték kibocsátásukat – hangsúlyozta.
Európa biztonságosabbá tételének tennivalói közül Tombinski szólt arról a javaslatról, hogy hozzanak létre európai harccsoportokat, ne csupán ad hoc jelleggel állítsanak össze katonai kapacitást szükség esetén. Javítandónak mondta az EU és a NATO közötti együttműködést, hangsúlyozta a katonai kiadások összehangolásának fontosságát. A kiemelt figyelmet érdemlő biztonsági aspektusok közé sorolta az élelmiszer-biztonság ügyét is.
Ami a nyílt Európát illeti, Jan Tombinski a bővítési kérdések mellett részletesen szólt a szomszédságpolitikáról. A déli szomszédságot illetően úgy vélekedett: nem volt szerencsés, hogy Európa a korábbiakban hozzásegítette a dél-mediterrán térség országaiban egyes rezsimek több évtizedes országlását. Ügyelni kell arra, nehogy az új rendszerek szintén diktatórikus útra lépjenek – figyelmeztetett. Szerinte az Európa keleti felében a nyolcvanas évek végén bekövetkezett rendszerváltozások tapasztalatai hasznosíthatók lehetnek egyes észak-afrikai, illetve arab országokban.
A keleti partnerség fontosabb a lengyeleknek
„A déli szomszédságban Európával szomszédos országok vannak, a keleti szomszédságban viszont az Európai Unióval szomszédos európai országok találhatók” – fogalmazott a lengyel nagykövet, ezzel támasztva alá, hogy a keleti partnerség Varsó megítélése szerint más jellegű, mint a déli, hiszen a keleti partnerek esetében idővel szóba jöhet az EU-tagság kérdése is. Lengyelország számára a déli partnerségnél is fontosabb a keleti partnerség – mondta Tombinski. Közölte, hogy a keleti partnerségi csúcstalálkozót szeptember végén fogják megtartani. A keleti partnerségi kapcsolatokban rejlő lehetőségek közül kiemelte, hogy Ukrajna „az EU fantasztikus partnere lehet” az élelmiszer-ellátás biztonságát illetően, a kaukázusi országok pedig az energiaellátás terén.
Jan Tombinski azt valószínűsítette, hogy a lengyel elnökség alatt is napirenden lesz majd az euró védelmének kérdésköre, bár ebben Lengyelország – mivel nem tagja az eurózónának – valószínűleg kisebb befolyással bír. Megemlítette ezen kívül, hogy hamarosan megindul a vita az unió következő pénzügyi időszakának kereteiről. Szerinte először a költségvetési filozófiát kell tisztázni. Megőrzendőnek nevezte a mezőgazdasági támogatási politikát, és hangsúlyozta a kohéziós – felzárkóztatási – politika fontosságát Európa modernizálásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós pénzek nagy részét lényegében visszakapják a számlát álló, fejlettebb országok: a német cégek például megrendelések formájában annak az összegnek a 60 százalékát nyerik el, ami a Lengyelországnak juttatott uniós kohéziós támogatás Németországtól származó része.
(MTI)
origo.hu
Titok derült ki Magyar Péterről, és megállíthatatlanul terjed a neten
