A technikát eleve úgy engedélyezték 1982-ben, hogy kisegítő eljárás lehet, ha valaki további adatokra kíváncsi bizonyos, emberi testben zajló, kóros folyamatokkal kapcsolatban. Az ideológia tetszetős: a daganatos sejtek szaporán osztódnak, anyagcseréjük fokozott, ezért több hőt termelnek, mint az ép szövetek sejtjei. Így az érzékeny kamera más színnel jelzi a test felszínén a kóros területeket, mint az egészséges részt.
A rendkívül színes szűrővizsgálatot azért is ajánlották alkalmazói és az ilyen készülékeket gyártó cégek az emlőrák szűrésére, mert itt nincs szükség röntgensugárra, mint a mammográfia során, és a páciensnek semmiféle kellemetlenséget, fájdalmat nem jelent. Az érdekeltek reklámjai azonban ígéreteikben messze túlmentek a kisegítő technika valós lehetőségein.
Az illetékes hivatal fölfigyelt arra, hogy a reklámokra hivatkozva mind több nő kérte, hogy emlőszűrés céljából csak infravörös hőtérkép készüljön róla, hiszen az ismertető szerint ez a módszer mindjárt a test felszínén bizonyítja, ha valami kóros folyamat a test belsejében megindult. Az FDA figyelmeztette a kamerákat gyártó cégeket, hogy ne ígérjenek olyan diagnosztikai pontosságot, amelyre a módszer alkalmatlan. Az anyagilag érdekeltek nemcsak a rosszindulatú daganatok, hanem az érrendszer, az ízületi gyulladások és szinte minden betegség felismerésére rendkívül alkalmasnak állították a hőtérképet.
(MTI)
Kisrepülő zuhant le Dunakeszin