Csak 2012-től kellene fizetni az egészségtelen ételek után

Az eredeti tervekkel ellentétben nem szeptember, hanem január 1-jén lépne hatályba a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslat, ha az Országgyűlés támogatja Nógrádi Zoltán (Fidesz) hétfőn benyújtott módosító indítványát. A törvényjavaslat általános vitája a parlament hétfői napirendjén szerepel.• Ha nagyon káros, rontani kell a versenyhelyzetén, vagy ki kell tiltani• Húszmilliárdos bevételre számít a kabinet a hamburgeradóból • A hamburgeradó bevezetésével nem drágul a közétkeztetés

Font Sándor és Kovács József fideszes képviselők pénteken terjesztették a parlament elé a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslatot, amely korábban hamburgeradó néven forgott a sajtóban. A két politikus azt indítványozta, hogy öt termékcsoportra szeptember 1-jétől vessék ki az új típusú adót.

Nógrádi Zoltán hétfőn azt indítványozta, hogy csak 2012. január 1-jén lépjen hatályba a termékadóról szóló törvény. Kezdeményezését több dologgal is indokolta, közte azzal, hogy az adótörvények jellemzően a naptári év első napján lépnek hatályba. Indokként fogalmazta meg azt is, hogy a javaslat számos adminisztratív terhet is ró az érintett vállalkozásokra, amelyek ezeknek csak megfelelő előkészítést követően tudnak eleget tenni.

A fideszes képviselő szerint azért is lenne szükség a hatálybalépés kitolására, mert a magyar kereskedelem sajátja, hogy beszállítók éves megállapodások keretében értékesítik termékeiket a kiskereskedők részére. Az éves megállapodások – közte az áremelések végrehajtása – év közben csak rendkívül korlátozottan módosíthatók. Szerinte a gyártók nem képesek a saját forrásaik terhére kigazdálkodni az egészségügyi termékadó összegét, így kénytelenek annak egy részét áraikba beépíteni. Ha ezt a hatályban lévő kereskedelmi megállapodásaik módosításával nem képesek megtenni, egyéb forrást kell találniuk, mely adott esetben a foglalkoztatást is kedvezőtlenül érintheti – írja.

Nógrádi Zoltán azt is javasolja, hogy az ételízesítők helyett levesporokra vessék ki a termékadót. Mint írja, az ételízesítők megadóztatása gyakorlatilag az azokban levő konyhasó megadóztatását jelenti – a céllal ellentétesen és versenyellenesen, hiszen a konyhasó maga nem adóköteles. Egy másik indítványában pedig azt szorgalmazza, hogy az ételízesítőre kivetett adó 125 forint legyen kilónként, hiszen a társadalom széles körben használja az ételízesítőket, leveskockákat, az adó pedig drasztikusan megemelné e termék árát.

Font Sándor és Kovács József az eredeti indítványban azt javasolta, hogy a cukrozott és 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok adója literenként 5 forint, a cukrot és koffeint is tartalmazó energiaitalok literenkénti adója viszont 250 forint legyen. A szilárd termékek közül az előre csomagolt sütemények adója pedig kilogrammonként 100 forint, a sós snackeké 200, míg az ételízesítőké 500 forint ugyancsak kilogrammonként.

(MTI)