Ugyancsak elfogatóparancsot adtak ki Kadhafi Szaif nevű fia és a líbiai titkosszolgálat vezetője, Abdullah asz-Szenuszi ellen. Mindhármuk bűne a bíróság szerint emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése.
A bíróság szerint február második felében, az észak-afrikai arab országban megindult rendszerellenes tiltakozások első 12 napjában az utasításaik nyomán a rendfenntartó erők több száz civilt öltek, illetve sebesítettek meg és vetettek börtönbe. Ügyüket az ENSZ Biztonsági Tanácsa utalta a hágai bíróság elé.
Luis Moreno-Ocampo főügyész májusban indítványozta elfogatóparancs kibocsátását. „Ez az egyedüli módja annak, hogy megvédelmezzük a líbiai civileket” – közölte. Az ügyészség szerint mihamarabb kézre kell keríteni a vádlottakat, hogy ne tudják eltussolni e cselekményeket, és ne kövessenek el újabb hasonló bűntetteket. Hágában állomásozó diplomaták ugyanakkor azt mondták, az elfogatóparancs kiadása megnehezítheti a tárgyalásos megoldást Líbiában. A bírósági döntés azt jelenti, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó alapokmány részes államai – 116 ország – amint lehetőségük nyílik rá, kötelesek elfogni a 69 éves líbiai vezetőt és két társát.
Líbiai tisztségviselők elutasították a bíróság döntését, még mielőtt a határozat megszületett volna. A bíróság nem legitim szerv, nincs joghatósága, és „az egész tevékenysége kizárólag afrikai vezetők ellen irányul” – mondta a líbiai kormányszóvivő.
Nicolas Sarkozy francia elnök még az elfogatóparancs kibocsátása előtt ismét fölszólította Kadhafit, hogy mondjon le. „Negyvenegy évnyi diktatúra után talán itt az ideje, hogy abbahagyja, és távozzon a hatalomból” – mondta.
NATO-tagállamok, köztük Franciaország március óta bombáznak líbiai célpontokat, hivatalosan a líbiai civilek megvédése érdekében. Kadhafi többször kijelentette, kitart szülőhazájában, utolsó csepp véréig harcolni fog.
(MTI)
