Az intézet a vizsgálatot az elmúlt nyolc év baloldali-liberális kormányainak célkitűzései szempontjából fontos, a nyilvánosságban nagy visszhangot kapott jogszabályok alkotmánybírósági határozatait áttekintve folytatta le. Megnézték, hogy az egyes alkotmánybírákat mely pártok jelölték; egy-egy alkotmánybírósági határozat a jobboldal vagy a baloldal szempontjából tekinthető-e kedvezőnek; a bírák hogyan szavaztak; valamint az esetleges különvélemények a jobb- vagy a baloldal szempontjából kedvezőek-e.
Garantált függetlenség
Mint az elemzés felidézi, az elmúlt hónapokban sokan aggodalmukat fejezték ki az Alkotmánybíróság függetlensége miatt. A kormányváltás után elsősorban a költségvetési kérdésekkel kapcsolatos hatáskörök átmeneti korlátozását, az alaptörvény átalakításait, illetve az új alkotmánybírák megválasztását érte bírálat. A Nézőpont Intézet álláspontja szerint az Alkotmánybíróság függetlensége változatlanul garantált. Ennek erős biztosítéka a kilencről tizenkét évre emelt mandátum. Szintén ezt támasztja alá, hogy a 2010 nyarán, a kormányváltást követően a kormánypárt javaslatára megválasztott két alkotmánybíró eddigi döntései több esetben a kormányzati szándékkal ellentétesek voltak, tehát „az elmúlt nyolc évben” kimutatott, az őket jelölők irányába érezhető, szimbolikus kötődés sem volt jellemező rájuk.
Ugyanakkor az intézet arra is felhívja a figyelmet, hogy egy-egy alkotmánybíró munkáját előre nem lehet és nem is szabad megítélni. A vizsgálat megmutatta, hogy – a kivételek ellenére – nem törvényszerű, hogy a pártok által jelölt alkotmánybírák az őket jelölők politikai érdekeinek megfelelően járnak el tevékenységük során – áll a közleményben.
Baloldali különvélemények
Az úgynevezett házipénztáradóról és az elvárt adóról szóló törvények Alkotmánybíróság általi megsemmisítése kapcsán egyértelműen kijelenthető, hogy a határozatok a jobboldali ellenzéknek kedveztek, hiszen a két megsemmisített adó a második Gyurcsány-kormány megszorító intézkedéseinek elemei közé tartozott. Ebben az esetben a Nézőpont Intézet elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák közül Holló András, Kiss László és Bragyova András a többségi határozattal nem értettek egyet, és különvéleményt fogalmaztak meg annak kifejezésére, hogy az alkotmány korábbi gyakorlata nem szabta szűkre a kormány gazdaságpolitika irányítására vonatkozó hatáskörét. Ez utóbbi érvelés a baloldali kormánypárt számára kedvezett, tehát a különvélemények tükrében markánsan megnyilvánult az említett alkotmánybírák és az őket jelölt pártok azonos értékrendje – írják.
Hasonló volt a helyzet az úgynevezett szociális népszavazás elrendelését biztosító alkotmánybírósági határozatok esetén is, melyek kapcsán számos bírálat érte Gyurcsány Ferenc és általában a baloldali kormánypártok részéről a testület akkori elnökét, Bihari Mihályt, kétségtelen ugyanakkor – teszi hozzá az intézet –, hogy a határozat feletti döntés nem az elnök szavazatától függött. A népszavazási kérdések elbírálásakor a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák közül szintén Holló András, Bragyova András, valamint Lévay Miklós kriminológus fogalmazott meg különvéleményt, amelyek ugyancsak közelítettek ahhoz a baloldali kormánypárti politikai érveléshez, amely a tárgyforrások kapcsán költségvetési érintettséget feltételezett. A második Gyurcsány-kormány egészségügyi reformjának sarkalatos elemét (az úgynevezett kórháztörvényt) megsemmisítő alkotmánybírósági határozathoz is baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák fűztek különvéleményt.
A nyilvánvalóan alkotmányellenesen megalkotott, a regionális közigazgatási hivatalok alakításáról szóló kormányrendeletet ugyanakkor már egyhangúlag semmisítette meg a testület, hiszen a jogalkotás alkotmányos rendszerét súlyosan sértette a baloldali (MSZP–SZDSZ-) kormány által megalkotott kormányrendelet, amely a második Gyurcsány-kormány államigazgatási reformjának egyik legfontosabb eleme volt. Szintén ebbe a körbe vonható az ingatlanadóról szóló alkotmánybírósági döntés, hiszen a testület itt is a baloldali kormánypárt számára kedvezőtlen, egyhangú döntést hozott a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák különvéleménye nélkül.
A Bajnai-kormány által kezdeményezett, magánnyugdíjpénztárakat érintő törvénymódosítás megsemmisítéséről a testület a 2010-es kormányváltást követően határozott. A baloldal által jelölt Kiss László különvéleményében többek között „közérdekűségi megfontolásra” való hivatkozás alapján a törvényt nem találta alkotmányellenesnek.
Összecsúszó érvelés
A Nézőpont Intézet fontosnak tartja megjegyezni, hogy az alkotmánybírósági határozatok vizsgálata elsősorban arra enged következtetni, hogy az egyes vitás ügyek kapcsán a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák nem feltétlenül tudtak többséget szerezni. Ennek megfelelően különvéleményeik alapján fejezték ki a határozatokkal szembeni egyet nem értésüket, ezáltal adott esetben a baloldali pártok számára kedvezőbb álláspontot foglaltak el. Sok esetben ugyanakkor ez a gyakorlat az érintett alkotmánybírák esetében sokkal inkább személyfüggő eljárásra enged következtetni, amennyiben az eltérő jogelméleti-dogmatikai érvelés sajátosan összecsúszik a baloldali pártok általi jelöléssel.
Stumpf István megválasztását és Bihari Mihály újraválasztását követően alkotmánybírói tisztségük eddigi ellátása során nem állapított meg olyan gyakorlatot, amely alapján a kormánypártok érdekében jártak volna el. A politikával foglalkozó közvélemény számára talán leginkább lényeges, az úgynevezett 98 százalékos különadó vagy a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátása tárgyában hozott alkotmánybírósági határozatok esetében egyikük sem volt a többségi véleménnyel lényegileg ellentétes állásponton, bár kétségtelen, hogy adott esetben más jogelméleti, illetőleg dogmatikai aspektusból (például az alkotmány más szakaszának figyelembevétele) közelítették meg a határozatot. Bihari Mihály továbbá a különadó kapcsán párhuzamos indokolásában kifejezetten a jogállam súlyos sérelméről értekezik.
A teljes elemzés a Nézőpont Intézet honlapján olvasható.
(MNO)
origo.hu
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat
