Hiába a katasztrófa, a japánok majd fele az atom mellett áll

Az Ipsos felmérése szerint világszerte erőteljesen csökkent az atomenergia támogatottsága, az ellenzők 26 százaléka a japán fukusimai erőmű katasztrófájával indokolja a döntését, a 24 országban készült kutatás szerint az atomenergia jelenleg kevésbé támogatott energiaforrás, mint a szén.

Az Ipsos által az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint az atomerőművek építésével kapcsolatos heves németországi és olaszországi vitákat követően készített kutatásból kiderül, hogy 54 százalékról 38 százalékosra csökkent az atomenergia támogatottsága. A széné mint energiaforrásé 48 százalékon áll. Az atomenergiát ellenzők tábora átlagosan 26 százalékkal nőtt, ám Indiában, Kínában, Japánban és Dél-Koreában több mint 50 százalékkal emelkedett.

Az Ipsos szerint nem meglepő, hogy éppen a német kormány és a népszavazással tiltakozó olasz lakosság utasította el az atomenergia jövőbeli felhasználását: a vizsgált 24 ország közül Németországban, Olaszországban és Mexikóban a legalacsonyabb, 21, 19 és 18 százalék az atomenergia támogatottsága. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a válaszadók 38 százaléka mutat nyitottságot a villamosenergia-termelés nukleáris alapú modernizációja iránt, míg a többség mereven elzárkózik ettől. Ugyanakkor a földrengés és az ezt követő cumani sújtotta Japán lakóinak majdnem fele, 45 százaléka tartja az atomenergiát ma is elfogadható energiaforrásnak, s 71 százalékuk támogatja az atomerőművek modernizálását.

A kutatás során megkérdezettek 95 százaléka értesült a cunamit követő fukusimai nukleáris atomerőmű-katasztrófáról, s közülük tízből heten egyetértenek azzal, hogy „ami a japán atomerőművel történt, bizonyítja, hogy az ilyen létesítmények mennyire sebezhetők az előre nem látható eseményekkel szemben, s hogy halálos következményekkel járhatnak a környezetükben élőkre. Éppen ezért le kell állítani az építésüket.” A többiek viszont úgy látják, hogy ez egy előre nem látható és egyedi eset volt, ami miatt nem kell leállítani az atomipar fejlesztését, új erőművek építését.

A válaszadók a villamos energia hat alternatív energiaforrásáról szavazva az atomenergiát támogatták legkevésbé, 38 százalékkal. A napenergia 97 százalékos, a szél 93 százalékos, a vízenergia pedig 91 százalékos támogatást kapott, a földgázra 80 százalék, a szénre pedig 48 százalék szavazat érkezett. Az atomenergiát elutasítók negyede a japán katasztrófa következményeként alakította ki álláspontját, míg 64 százalék korábban sem támogatta.

A kutatás szerint a válaszadók háromnegyede véli úgy, hogy a nukleáris energia „átmeneti energiaforrás”, míg a másik egynegyed hiszi, hogy „elfogadható és hosszú távú megoldást jelent azokban az országokban, amelyek rászorulnak, mint energiaforrásra”. A válaszadók 54, valamint 56 százaléka szerint a japán tisztségviselők és intézmények kommunikációja hiteles, bár az eredmények országonként nagy eltérést mutatnak.

A japánok mindössze 28 százaléka ért egyet azzal, hogy hiteles volt a tájékoztatás, s ennél is kevesebben, 23 százalék tartja úgy, hogy pontos volt. A válaszadók közül tízből nyolcan legalább egyet elutasítanak a következő japán exportcikkek közül: a halat 45 százalék, a tengeri algát 44 százalék, a sushiéttermeket 41 százalék, a gyümölcsöt 40 százalék, a rizst 38 százalék, míg a tésztát 37 százalék. Több mint fele azoknak, akik legalább egyet elutasítnak a felsorolt termékek közül, állítják, hogy a japán atomkatasztrófa miatt döntöttek így.

(MTI)