Centenáriumi kerítéskiállítás tiszteleg a 20. század legnagyobb magyar folklórgyűjtője előtt

A magyar néprajzkutatás és a táncházmozgalom egyik legmeghatározóbb alakja, Kallós Zoltán előtt tiszteleg a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Az Andrássy úti székház kerítésén megnyílt tablókiállítás a megmaradásunk zálogát jelentő népi kultúra gazdagságát is hirdeti.

Kallós 100 MMA Forrás: MMA

Száz esztendeje született a Nemzet Művésze, a kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, Kallós Zoltán. Az évforduló alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia különleges kerítéskiállítással várja a járókelőket Budapest szívében. A tizenöt nagy méretű, gazdagon illusztrált tabló segítségével a látogatók bepillantást nyerhetnek egy olyan ember életébe, akinek egész munkássága a magyarság szolgálatáról és szellemi örökségünk átmentéséről szólt. 

Kallós Zoltán Fotó: Wikipédia

A dokumentumokkal illusztrált tablók a néprajzkutató, népdalgyűjtő életútja mellett az erdélyi Válaszúton működő Kallós Alapítvány működésébe is betekintést nyújtanak.

A megnyitón Iancu Laura József Attila-díjas költő, az MMA rendes tagja elmondta: 

Kallós Zoltán a 20. század legnagyobb folklórgyűjtője, aki folytatta és térben kiszélesítette Bartók Béla és Kodály Zoltán gyűjtőmunkáját. Közel hét évtizeden át, kiszámítható anyagi és intézményi háttér nélkül, Kodály Zoltán, Jagamas János, Andrásfalvy Bertalan, Martin György és sok jeles művész szakmai és erkölcsi támogatása mellett járta Erdélyt, Székelyföldet és Moldvát, és gyűjtötte össze Európában egészen páratlan értékű és méretű balladakincsét.

Iancu Laura a kiállítás megnyitóján Forrás: MMA

Aki visszahozta a múltunkat

Kallós Zoltán neve elválaszthatatlan a 20. századi magyar kultúrtörténettől. Gyűjtőmunkája során mintegy 15 ezer dallamot mentett meg az enyészettől, bejárva a Mezőség, Kalotaszeg, Moldva és Gyimes legeldugottabb falvait is. 1971-ben megjelent korszakalkotó műve, a Balladák könyve. A kötet a maga 259 balladájával máig a leggazdagabb ilyen jellegű gyűjtemény, amely 

alapjaiban határozta meg a magyar néprajztudományt.

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Kulcsszerepet játszott a magyarországi és a romániai táncházmozgalom létrejöttében és elterjedésében is. Népművészeti tárgyakból létrehozott, mintegy 

6000 darabot számláló gyűjteménye, 

amely a moldvai, gyimesi, kalotaszegi és mezőségi darabok mellett erdélyi román és szász kézművesmunkákat is tartalmaz, ma már megtekinthető a válaszúti Kallós Néprajzi Gyűjteményben.