Kiváló minőségű a cseresznye

Közepes mennyiségű, ám a kedvező időjárásnak köszönhetően a megszokottnál is jobb minőségű az idei termés az ország cseresznyéskertjeként ismert Nagykörűben, ahol befejezéséhez közeledik a szüret – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település alpolgármestere.

Barát József elmondta: a Tisza-parti községben június első hetében kezdődött el a szüret. A nagykörűi ültetvények túlnyomó többségét kitevő nagy szemű, ropogós germersdorfi fajtában – a 2010-es szezonnal ellentétben – ezúttal nem okozott veszteséget az időjárás. A telet számottevő fagykár nélkül vészelték át a fák, majd a szárazra fordult tavasz a virágzáshoz és terméskötődéshez is ideálisnak mondható körülményeket teremtett. A májusi fagyok ugyancsak megkímélték a települést, bár a hűvös idő és a kezdődő aszály valamelyest rontott a terméskilátásokon.

Ennek ellenére a mennyiségét tekintve átlagos, de zömmel kiváló minőségű termést takarítanak be a gazdák – fogalmazott a község cseresznyetermelőként is ismert alpolgármestere. Jelezte: a germersdorfi szedése immár félidején túl van. A héten a munka nagy része befejeződik. Nagyjából a korábbi években megszokott áron veszik át a gyümölcsöt a kereskedők, akik pünkösdig jellemzően 350 forintot fizettek a Nagykörűben idén is standardnak számító, 24 milliméter feletti szemátmérőjű, első osztályú termés kilójáért.

Az ünnep óta 100 forinttal csökkent a felvásárlási ár, ennek megfelelően a legszebb áru kilója 250, a 22-24 milliméter közötti 150, míg az ipari feldolgozásra szánt cseresznye 120 forintért cserél gazdát. A kereslettel alapvetően nincs probléma, bár a visszajelzések alapján a hazai piac mellett a hagyományosan a körűi cseresznyeexport célországainak számító romániai, baltikumi és orosz piac betelni látszik. Utóbbi államnak a korábbi éveknél érzékelhetően visszafogottabb megrendelései feltehetőleg a németországi járvánnyal hozhatók összefüggésbe – vélekedett Barát József. Hozzátette: az extra méretű, 28-30 milliméteres cseresznye viszont Európában szinte bárhol, akár kilónként 500 forint feletti áron is eladható.

Ilyen gyümölcs azonban Nagykörűben csak mutatóba akad, a helyi művelési technológia ugyanis nem teszi lehetővé nagy biztonsággal évről évre a prémiumminőség előállítását. Ennél is nagyobb gondot jelent, hogy hiányzik a valódi összefogás a termelők között, amelynek következtében az idén először már a közösségi permetezést sem sikerült megszervezni a faluban – tájékoztatott a helyettes vezető.

A kedvezőtlen folyamat megállítása érdekében a termelést hosszú távon a piaci elvárásoknak megfelelő színvonalon folytatni kívánó ültetvénytulajdonosok most új megoldásokat keresnek. Elképzeléseik szerint civil szervezetbe tömörülve, egységes minőségbiztosítási rendszert kialakítva végzik tovább tevékenységüket – közölte. Mindemellett azonban helyi hűtő-, válogató- és csomagolókapacitások megteremtésére is szükség volna Nagykörűben, mert csak ily módon lehetne hatékonyan csökkenteni az itteni gazdák piaci kiszolgáltatottságát – húzta alá Barát József.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykörűben évszázados hagyománya van a cseresznye termesztésének. Petrovay György földbirtokos, nemesítő az 1870-es években létesített itt faiskolát. Utóbb kiderült: a Tisza árteréhez tartozó terület rendkívül kedvező a germersdorfi óriás cseresznyének, ezért számos kisebb-nagyobb ültetvény létesült a településen. Mára szinte nincs olyan ember az alig kétezer lelket számláló községben, aki gazdálkodóként ne került volna kapcsolatba a gyümölccsel. A helység belterületében és határában található Magyarország legnagyobb, mintegy kétszáz hektáros cseresznyése, ahol jellemzően négy-ötféle terem a gyümölcsből. Ráadásul Nagykörű büszkélkedhet az ország egyetlen, hetvenhétféle cseresznyefát felvonultató cseresznyefajta-gyűjteményével is.

(MTI)