Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője elmondta, hogy mentőmunkára elsősorban a csonttöréses, mérgezéses tüneteket produkáló vagy árva madarak miatt van szükség, de ellátnak sérült kisemlősöket – sünöket, mókusokat, peléket – és különféle hüllőket is.
A tevékenységet finanszírozó, évente több mint tízmillió forintot saját forrásokból kell fedeznie az intézménynek. A kiadások közé tartozik például az állatgyógyászati készítmények beszerzése, a takarmány, a munkaerő, sőt a szállítások üzemanyagköltsége is – fejtette ki Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója. Az alapítvány célja, hogy támogatásokat és adományokat gyűjtsön a madármentő munkához.
Az elmúlt tíz év adatai alapján a Magyarországon megmentett madarak több mint kétharmadának a gyógyítását végzik a városligeti intézményben. Sós Endre, az állatkert főállatorvosa közölte, hogy az intézménybe kerülő évi átlagosan ezer állatnak mintegy a felét sikerül gyógyultan visszavinni természetes közegébe. A fennmaradó ötven százalék vagy elpusztul, vagy élete végéig emberi segítségre szorul.
A Fővárosi Állat- és Növénykert több szervezettel, többek között a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME), valamint az egyes nemzeti parkokkal együttműködve dolgozik az állatok megmentéséért. Mivel a mentett állatok többnyire védett vagy fokozottan védett fajok képviselői, az érintett egyedek értéke évente több tízmillió forint. Az állatmentő tevékenység természetvédelmi értékben is kifejezhető hasznos közfeladat.
(MTI)
Fékezhetetlen gondolatok és indulatok miatt támadt a migráns















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!