Egységes díjért kell dolgozniuk a közjegyzőknek

Csütörtökön délután ül tárgyalóasztalhoz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Bankszövetség és közjegyezői kamara képviselője, hogy a pénteken induló árfolyamrögzítéshez szükséges szerződésmódosítás közjegyzői díjáról tárgyaljanak. A közjegyzők hangsúlyozzák: nincs joguk ingyen dolgozni.

MNO
2011. 08. 11. 9:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke csütörtökön az MTI-nek elmondta: a közjegyzők a megbeszélésen olyan szerződésmódosító-blanketta elfogadását javasolják amely alapján egységes díjért végezhetnék munkájukat. Megerősítette, hogy 10-20 ezer forint közötti összeget javasolnak, de hogy ez mennyi lesz végül, a tárgyalás végén derül ki. Közölte azt is, hogy a közjegyezői kamara ragaszkodna ahhoz, hogy a munkának fix díja legyen, amely tartalmazza a pénzintézet és az ügyfelek számára készített szerződésmódosítás egy-egy példányának árát is. A fix díj kiszámíthatóságot jelentene, és azt is, hogy további extra költsége már nem keletkezik az ügyfélnek – emelte ki. Mint mondta, az általuk javasolt blankettára azért lenne szükség, hogy minden bankban egységes legyen az eljárás.

Arra a felvetésre, hogy Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár azt mondta, a kabinet visszafogottságot és önmérsékletet kér a bankoktól és közjegyzőktől egyaránt, a kamara elnöke úgy reagált: „a közjegyezőnek nincs joga ingyen dolgozni”. Hozzátette: a közjegyző az adójával állami bevételt termel. Aláhúzta: azért szeretnének megállapodást a fix díjról, hogy attól ne lehessen eltérni, a blanketta pedig azt segíti, hogy a bankok egységesen ugyanazt várják el az ügyfelektől, ne kötődhessenek közjegyzőhöz, és fogadják el, ha az ügyfél bármelyik közjegyzőtől hozza a dokumentumot.

Tóth Ádám kedden nyilatkozta azt az MTI-nek, hogy a devizahitelesek szerződésének módosításához hiányzik az a rendelet, amely a módosító szerződésblankettát tartalmazza. A rögzített árfolyamot választó devizahitelesek szerződését közjegyzői okiratba kell foglalni. Erre a kormányzati kommunikációs államtitkárság úgy reagált: az árfolyamrögzítés, mint a bajba jutott lakáshitelesek számára elérhető egyik segítség, augusztus 12-én életbe lép, az ehhez szükséges törvény és kormányrendelet megszületett. A tájékoztatás szerint a szerződésmódosításokkal járó közjegyzői feladatok elvégzéséhez nincs szükség rendeletmódosításra. „A bankok és a velük szerződésben álló közjegyzőkre nyilván fokozottabb munkavégzés vár, de emiatt egyéb jogszabály-módosításra nincs szükség” – fogalmazott a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság.

Kovács Zoltán több nyilatkozatában pedig azt mondta: a kormány elvárja a bankoktól, hogy térítésmentesen vagy minimális díjjal tegyék lehetővé a péntektől igénybe vehető árfolyamrögzítést a bajba került devizahitelesek számára. Minden jogszabályi keret adott ahhoz, hogy az árfolyamrögzítés augusztus 12-én életbe lépjen, a szükséges törvény és kormányrendelet megszületett. Az árfolyam-rögzítési lehetőséggel élő devizahiteleseket a közjegyzői díjon felül egyéb költségek a bank részéről nem terhelhetik. A törvény ugyanis úgy fogalmaz: a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés módosításáért a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben semmilyen költséget nem érvényesíthet.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.