Az eurózóna országaiban a PwC szakértői az eddigi, vártnál intenzívebb gazdasági növekedés lassulását jósolják. Az elemzés szerint a legfőbb fenyegetést az eurózónában az államadósság-válság potenciális továbbterjedése jelentheti, amelynek jelei már az olasz és spanyol kötvénypiacon is megmutatkoztak.
Németország és Franciaország stabil gazdasági teljesítményének köszönhetően azonban a PwC elemzői szerint az eurózóna gazdasági növekedése 2011-ben elérheti a 2 százalékot. A tanulmány szerint a világ legnagyobb gazdaságának számító Egyesült Államok még mindig gyengélkedik, az eurózónát államadósság-válság és egyre lassuló növekedés fenyegeti, Japán pedig a pusztító erejű természeti katasztrófát követően egy újabb recesszióhullám elé néz.
Olaszország és Spanyolország is veszélyben van
A PwC makrogazdasági tanácsadási csoportja két átfogó tanulmányt adott ki az európai, illetve globális makrogazdasági tendenciákra vonatkozóan. A tanulmány európai része elsősorban a görögországi adósságválság esetleges továbbgyűrűzésének veszélyeire figyelmeztet, míg a globális összefoglaló – a jelenlegi világgazdasági események mentén kialakult bizonytalanság ellenére – folytatódó fellendülést vetít előre.
A tanulmány Olaszország és Spanyolország esetében a görög adósságválsághoz hasonló szituáció kialakulásának veszélyére figyelmeztet: Olaszországban a szakértők a kormányzati intézkedések mellett az alacsony belföldi keresletet és az államadósság növekedését tartják aggasztónak, míg mindez Spanyolország esetében magas munkanélküliségi rátával és stagnáló befektetési hajlandósággal is párosul.
A görög válság további aggodalomra adhat okot
Az eurózóna országai közül a maga 1,5 százalékos növekedésével Németország gazdaságának teljesítménye bizonyult a legkiemelkedőbbnek, amelyet a kedvező külső és belső növekedési tényezők, illetve a vállalkozások által végrehajtott jelentős üzleti befektetések tettek lehetővé. Összességében a régió központi országainak viszonylag egyenletes gazdasági növekedése és az infláció várható stabilizálódása mellett várhatóan folytatódik a régió kétsebességű fejlődése, a görög válság átterjedésének lehetősége és kezelésének hosszú távú hatásai azonban további aggodalomra adhatnak okot.
Az elemzők úgy vélekednek, hogy a G7 országokban általánosan tapasztalható kormányzati megszorítások mellett a vállalatok sikere nagyrészt azon múlhat, hogy mennyire képesek kiaknázni a fejlődő piacokban rejlő gazdasági lehetőségeket. A PwC tanulmánya fő veszélyforrásként a globális kereskedelem visszaesésére is figyelmeztet, amelynek okait az eurózóna korlátozott kereskedelmi kapcsolataiban és az ellátási láncoknak a japán földrengés következtében történő felbomlásában kell keresni. Az elemzők szerint azonban ez a visszaesés csupán ideiglenes, a globalizáció folyamatos terjeszkedése mellett pedig a fejlődő piacok kulcsfontosságú szerephez jutnak majd.
Egy ideig még maradhat a bizonytalanság
Az amerikai kincstárjegyek továbbra is vonzó befektetést jelentenek Japán számára dacára annak, hogy a Standard & Poor's hitelminősítő egy fokozottal rontott az Egyesült Államok hosszú távú államadós-besorolásán – közölte vasárnap egy magas beosztású japán kormányilletékes. Mint fogalmazott újságíróknak nyilatkozva: nincs változás Japán bizalmában az amerikai kormánykötvények iránt. Japán valutatartaléka 1,15 trillió dollár volt július végén, és az összeg nagy része amerikai állampapírokban van. Kína után Japán az amerikai szuverén adósság legnagyobb külföldi finanszírozója.
Mark Mobius, a Templeton Emerging Markets Group ügyvezető elnöke, a világ egyik legelismertebb befektetési szakembere közölte vasárnap, hogy a pénzpiacokon eleinte nagyfokú bizonytalanság és mozgás várható az S&P döntése nyomán. Mobius arra figyelmeztetett, hogy a globális befektetési közösségben romlik a dollár tekintélye, és a feltörekvő piacok fizetőeszközei, illetve tőzsdéi válhatnak biztos menedékké.
Wayne Swan, Ausztrália kincstárnoka vasárnap azt jósolta, hogy a globális pénzügyi bizonytalanság valószínűleg egy ideig még fennmarad. Swan higgadtságra szólított, s felhívta a figyelmet az ausztrál gazdaság erejére, az alacsony adósságra és munkanélküliségre, illetve a kínai gazdaság iránti magas fokú nyitottságra.
Nicolas Sarkozy francia államfő, a vezető gazdasági hatalmakat tömörítő G7/G20 országcsoport soros elnöke szombat este telefonon kapcsolatba lépett David Cameron brit miniszterelnökkel. Cameron szóvivője szerint a két politikus az eurózóna helyzetét és az S&P döntését vitatta meg. Egyetértettek az együttműködés fontosságában, s abban, hogy az elkövetkező napokban fokozott figyelemmel kísérik a helyzetet, illetve tartják egymással a kapcsolatot – mondta a szóvivő.
Buffet beszólt
Warren Buffett bírálta szombaton a Standard & Poor's hitelminősítőt, amiért egy fokozottal rontott az Egyesült Államok hosszú távú államadós-besorolásán; a befektetési guru szerint a döntésnek „semmi értelme sincsen”, és korlátozott hatása lesz a piacokra. „Én ezt nem értem” – mondta a Berkshire Hathaway holding nagy tekintélynek örvendő alapítója és elnöke a Fox hírtelevízió gazdasági híradójában. A világ egyik leggazdagabb üzletembereként számon tartott befektető közölte, hogy omahai (Nebraska) székhelyű vállalata megtartja a tulajdonában lévő hatalmas állampapír-csomagot.
„Omahában az Egyesült Államoknak még mindig tripla A-ja van. Tulajdonképpen, ha lenne négyszeres A-fokozat, akkor azt is megadnám az Egyesült Államoknak” – mondta a nyolcvanéves üzletember, akinek vagyonát 50 milliárd dollárra taksálja a Forbes magazin. Buffett közölte, hogy vállalatának jóval több mint 40 milliárd dollárja van rövid futamidejű amerikai állampapírokban, és az S&P döntése nem készteti őt az értékpapírok eladására. Buffett szerint a leminősítés nem fogja felkavarni a világpiacot, és semmi sem fog változni ettől, hacsak más gondok nem jelentkeznek, s Európában sem adódnak újabb problémák.
Londoni elemzők korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a pénzpiaci befektetési alapokat nem is érinti a leminősítés, mivel ezek rövid futamidejű amerikai szuverén adósságpapírokat tartanak portfólióikban, márpedig a rövid lejáratú amerikai kormánykötelezettségek besorolását a Standard & Poor's nem módosította.
(MTI)
origo.hu
Lánczi András: Na és mi van akkor, ha Magyar Péter csak egy egyszerű stróman?
