Munkács Kárpátalja központi részén fekszik az Északkeleti-Kárpátok lábánál, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál. Ungvártól 42 kilométerre található járási székhely fontos vasúti és közlekedési csomópont. Gazdasági potenciálja és a lakosság száma alapján a megye második legnagyobb városának számít. Munkács a Latorca partján fekszik, Klastromalja, Munkácsváralja, Oroszvég, Őrhegyalja, Várkulcsa és Várpalanka tartozik hozzá. Lakossága körülbelül 81 ezer fő, ennek 8,5 százaléka magyar nemzetiségű, rajtuk kívül laknak még oroszok, szlovákok, németek, románok és zsidók a városban.
Munkácsot 1138-ban Muncas néven említik először. Ez a terület már az őskorban lakott hely volt, a Kis-hegyen és a Galis-hegyen neolit, a Tupcsa-hegyen kora vaskori település nyomaira bukkantak, melyet földsánc is övezett. A Galis- és a Lovaska-hegy között kelta település maradványai kerültek elő.
A megye – magyar szempontból – egyik legnevezetesebb és talán legszebb történelmi műemléke a vár (ukránul Замок Паланок, vagyis Palánkai vár), amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben. A környéken már a 6. században szlávok éltek, viszont a várat a monda szerint Álmos vezér építette és nevezte el „munkásnak” a hegyeken való nehéz átkelésre emlékeztetve. A várat először 1064-ben említik a krónikák, 1378-ban városi rangot kapott a település, majd Hunyadi János 1445-ben szabad királyi városi rangra emelte. A 16. és 17. században az Erdélyi Fejedelemség része, a vár jelentős szerepet játszott a Habsburg-ellenes mozgalmakban. Zrínyi Ilona vezetése alatt, az 1685-1688 közötti években hősiesen ellenálló várőrség utolsóként kapitulált a Rákóczi-szabadságharc idején. A Habsburg uralom alá került várat 1787-től fogházzá, majd börtönné alakították. A munkácsi vár 1848-49-es szabadságharc idején szintén az utolsók között tette le a fegyvert 1849-ben. 1855-1896 között ismét börtönként használták, ezt követően volt magyar, csehszlovák és szovjet laktanya, működött falai között traktoros iskola is.
1971 és 1993 között a lembergi restauráló intézet tevékenykedett a várban. Ez a restaurációnak nevezett időszak több kárt okozott a várban, mint több évszázad ostroma. A romossá vált várban az utóbbi időben felújítási munkálatok folynak, melynek köszönhetően a vár napról napra szépül és a helyreállított termekben több kiállítás is várja a látogatókat. Itt kapott helyet a Lehoczki-gyűjtemény anyagára támaszkodó Munkácsi Történelmi Múzeum, amely a történelem minden korszakából mutat be kiállítási tárgyakat. Kiemelkedően fontos esemény volt a vár életében a 2007-ben megrendezett Munkácsy-kiállítás, melyen a festő legtöbb művét bemutatták. A vár jelenleg műemlék, található benne múzeum, ahol a néprajzi és természettudományi kiállítások mellett a képzőművészeti galériát is meg lehet tekinteni.
A város másik nevezetes épülete a Rákóczi vagy Fejér-ház. A főtér magas házai mögött találjuk meg ezt az építményt. Az U alaprajzú, egyemeletes épület északnyugati szárnyában van a híres fejedelmi lak, amely a XVII. század leírásai alapján „fejérház”-nak neveztek. A kastély ma a Munkácsy Képzőművészeti Iskola otthona, amely gyakori kiállítások helyszíne.
Az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül Munkács főutcája. Ki kell emelnünk a szecessziós stílusú Városháza épületét, valamint Cirill és Metód, Európa társvédőszentjeinek egész alakos szobrát.
Munkácson található Kárpátalja egyetlen orosz nyelvű drámai színháza, valamint Munkácsy Mihály emlékháza, a Kohner-kastély, a Csernekhegyi bazilita kolostor. Számos múzeum, köztéri szobor és emléktábla őrzi a város szülötteinek emlékét. A Munkács melletti Vörös-hegy pedig arról nevezetes, hogy ez a Föld egyik legészakibb helye, ahol megterem a teacserje.
Ha Kárpátalját szeretnénk bejárni, akkor Munkácson mindenképpen hosszabb időre álljunk meg.
Következő úticélunk Beregszász, ahol a lakosság létszámához viszonyítva a legtöbb magyarajkú ember él.
(mukachevo.ucoz.ua, zamokpalanok.mk.uz.ua, palanok.org.ua)
origo.hu
Brüsszel meg akarja menteni Magyar Pétert a lopási botrányában
