A nagykövet kifejtette: a keresetet Teherán négy hónapja nyújtotta be, mert az ENSZ BT Irán ellen meghirdetett szankciói nem tiltják az Sz-300 típusú rakéták szállítását, és az Irán számára kedvező ítélet lehetőséget nyújtana Oroszországnak a szerződés teljesítésére. A BT határozatához csatolt felsorolás valóban nem foglalja magában a mozgó rakétakomplexumokat, ezért az Sz-300 típusúakat külön megemlítette Dmitrij Medvegyev elnöknek a BT-határozat végrehajtásával kapcsolatos rendelete.
Az Egyesült Államok és Izrael többször felszólította Moszkvát, hogy ne szállítsa le Iránnak a rakétaegységeket. A fegyvereket exportáló Roszoboronekszport állami vállalatnál a Vedomosztyi című lappal közölték, hogy a szerződést annullálták, a 166 millió dolláros előleget visszautalták Iránnak, a négy Sz-300MPU komplexumot Oroszországban raktározzák, és az érintett hadiipari vállalatoknak nem fizették ki a gyártási költségeket. Ahhoz, hogy a négy egységet az orosz hadseregnek adják át, le kellene cserélni az elektronika jelentős részét, ami dollármilliókba kerülne – írta a lap.
A Vedomosztyinak nyilatkozó szakértők úgy látják: mivel a szerződést megsemmisítették és az előleget visszautalták, Iránnak aligha van esélye a bíróságon. Alekszandr Lukasevics, az orosz külügyminisztérium szóvivője az Interfax hírügynökség kérdésére csütörtökön kifejtette: Moszkva csodálkozik az iráni kereseten, különös tekintettel a hagyományosan baráti kapcsolatokra, és konstruktívabbnak találná, ha a felek közösen keresnének megoldást az időről időre felmerülő vitás kérdésekre. Az Sz-300 önjáró légvédelmi rakétarendszer, melyet az 1980-as években fejlesztettek ki a Szovjetunióban. Alkalmas ballisztikus rakéták és nagyon alacsonyan repülő célok elfogására is.
(MTI)
Gyerekei szeme láttára ütötte-verte feleségét egy salgótarjáni férfi