Egyes vélemények szerint a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) bizonyos feltételekkel ennek több mint a kétszeresére is lenne kapacitása.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni felzárkózó térségi elemző stábja befektetőknek összeállított új elemzésében közölte: a magyar bankokkal folytatott konzultációi alapján 10-30 százalék közé valószínűsíti a devizahitelesek részvételi arányát, ami 2-6 milliárd euró közötti devizahitel-előtörlesztést jelentene.
A ház szerint a jelenlegi devizatartalékokat tekintve 4 milliárd euróig kezelhető lenne a jegybanki finanszírozás, ennél több azonban „már problémákat okozhat”.
Az MNB tartalékpozíciója most „erősebb, mint valaha”, és kétszerese a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi védőcsomagja előtti, 2008-as szintnek. A jelentős rövid futamidejű külső adósságállományt is figyelembe véve azonban a tartalékok „már nem tűnnek annyira bőségesnek” – áll a Morgan Stanley londoni értékelésében. A cég hangsúlyozza, hogy jövőre 3,5 milliárd euró IMF-hitelhányad és további 1,5 milliárd euró devizakötvény-adósság válik esedékessé. A Morgan Stanley citybeli elemzőinek véleménye szerint összességében „kényelmesnek” tekinthető a jegybanki tartalékpozíció, ám „a muníció mennyisége nem végtelen”.
Az MNB „viszonylag stabilan tudná tartani” a forintot
A BNP Paribas bankcsoport kelet-közép-európai stratégáinak hétfői összeállítása szerint 4-5 milliárd eurónyi újonnan jelentkező banki devizakeresletet az MNB „könnyedén” tudna kezelni tartalékaiból, sőt a jegybank akár 10 milliárd eurót is felhasználhat – feltéve, hogy nem akarja a nemzetközi tartalékok és a rövid futamidejű devizaadósságok rátáját az 1:1 paritás alá csökkenteni –, és még így is „viszonylag stabilan tudná tartani” a forintot. A cég szerint azonban ha ennél bármennyivel több devizafinanszírozásra lenne szükség, vagy ha a magyar befektetési termékekre rakódó kockázati felárak még tovább emelkednének, az már jelentős forintgyengülési kockázatot teremtene, és ez „rendkívül rossz hír lenne” azoknak a devizahiteleseknek, akik nem tudják a végtörlesztési program alapján visszafizetni adósságukat.
Az, hogy az MNB devizafinanszírozást ajánlott fel tartalékaiból a végtörlesztési terv által érintett kereskedelmi bankoknak, egyelőre valószínűleg korlátozza az euró forintárfolyamának emelkedését, azonban növekszik a középtávú országkockázat – állapították meg a BNP Paribas felzárkózó piaci elemzői. Hozzátették: jelenleg nem számítanak arra, hogy a magyar törlesztéskockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) – amelyek a magyar szuverén adósságkockázat befektetői megítélését tükrözik – érdemben csökkennének. Ez a kockázati mérőszám az utóbbi időszakban – követve az általános európai árazási folyamatot – jelentősen emelkedett.
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar kormánykötvények CDS-tranzakciói az 524,9 bázispontos előző záró után a hétfői londoni kereskedésben 555 bázispontra drágultak középárfolyamon. Az elmúlt kereskedési hét elején 460-470, a nyár elején még 255 bázispont körüli magyar CDS-árazásokat mértek Londonban. A hétfőn kialakult magyar CDS-középárfolyam azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja meghaladja az 550 ezer eurót minden 10 millió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, vagyis jelenleg több mint a kétszerese a nyár elején mért szintnek.
Akár kamatemelésre is lehet számítani?
A BNP Paribas elemzőinek hétfői értékelése szerint a mostani kockázati környezetben „nem lehet határozottan kizárni”, hogy az MNB vészkamatemelésre szánja el magát, abban az esetben, ha az euró 300 forint fölé drágul, és „egy ideig ott is marad”. Az idei MNB-kamatemelés nem konszenzusos előrejelzés a Cityben, de a 300 forint feletti euró más nagy londoni házak szerint is kamatemelési küszöb lenne.
A Capital Economics – az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég – a várható kelet-közép-európai jegybanki kamatpályákról befektetőknek összeállított új előrejelzésében azt jósolta, hogy ha az euró forintárfolyama 290 felett marad, az MNB-kamatcsökkentés lekerül a napirendről, ha pedig az árfolyam 300 forint fölé emelkedne, akkor „szinte bizonyossá válna” a kamatemelés.
A Commerzbank befektetőknek Londonban kiadott minapi devizapiaci körképe szerint ha tovább gyengül a forint az euróval és a svájci frankkal szemben, akkor növekedne a valószínűsége annak, hogy a magyar jegybank – ahogy arra már korábban is volt példa – egyszerre akár 3,00 százalékpontos kamatemelést is végrehajthat a forintgyengülés fékezése végett.
(MTI)
origo.hu
Menczer Tamás: Magyar Péter hazudik a katonákról, hazudik a szakemberekről
