A Krónika című napilap emlékeztet: a szociológiai előszámítások szerint az idei népszámlálás várhatóan azt mutatja majd ki, hogy a 2002-ben rögzített 1,42 millióhoz képest 1,265–1,3 millióra csökkent a romániai magyarok száma, a közösség számaránya viszont Erdélyben a tíz évvel ezelőtti 19,6 százalék, Romániában pedig 6 százalék körül marad. Ennek oka az, hogy az elmúlt évtizedben a románok körében hangsúlyosabban mutatkozott a kivándorlás, másrészt a magyarok esetében erőteljesebben nőtt a gyerekvállalási kedv, mint a többségi lakosság körében.
A lap felidézi, hogy Romániából az elmúlt tíz évben az Eurostat szerint kétmillió ember vándorolt ki, de nem hivatalos adatok szerint számuk a hárommilliót is meghaladja. Az Eurostat ajánlásai szerint nem lehet a népszámláláskor a szülőföld állandó népességébe beleszámolni azokat a személyeket, akik legalább egy éve külföldön élnek. Ehhez képest Romániában a legutóbbi népszámláláskor is összeírtak valamennyi román állampolgárt, és minden jel arra utal, hogy a román országos statisztikai hivatal most is hasonló módon jár el. A román állam számára ugyanis presztízskérdést jelent, hogy a lakosság száma ne csökkenjen húszmillió alá – írja a Krónika.
Az újság szerint az egy-két millió főnyi „fiktív lakossal” felduzzasztott romániai népességadat a magyarok arányvesztését idézné elő a statisztikákban, ezért az erdélyi magyar politikai szervezetek arra buzdítanak, hogy mindenki diktálja be a családjához, háztartásához tartozó valamennyi személyt, így azokat is, akik éppen nem tartózkodnak otthon. Hasonlóképpen járjanak el azokkal a külföldre telepedett személyekkel is, akik az elmúlt egy évben legalább egyszer hazalátogattak. Őket ideiglenesen külföldön élőkként regisztráltassák, és ne tartósan külföldön élőkként, mivel Románia lakosságába csak azok számítanak majd bele, akiket az ideiglenesen külföldön élők csoportjába sorolnak – olvasható a Krónikában.
(MTI)
origo.hu
Kétezer ember lakhatását sodorja veszélybe az áradás Karácsony Gergely döntése miatt
