A község nyugalmát féltik a csóriak

A hét közepén fellángoltak az indulatok a Fejér megyei Csóron: a Zámolyról Pestre, majd a fővárosból Csórra érkezett romák beköltöztek rokonuk házába. Másnap a falu hat házába betörtek. A rendőrség ismeretlen tettes ellen indított eljárást. A polgármester közölte: a romákat nem látja szívesen, de az önkormányzatnak nincs joga kitelepíteni őket a faluból.- Húsvétvasárnap érkeztek busszal, persze nem jelentkeztek be az önkormányzatnál, azt sem tudtuk, pontosan hányan vannak; ők Krasznai József, a Fejér Megyei Cigányszövetség volt elnökének rokonai, ezért költöztek be a házába. Kedd reggelre aztán hat helyre törtek be a faluban. Senki sem állítja, hogy ők voltak, pusztán az egybeesést hangsúlyozzuk – meséli Csete Dezső polgármester. Rámutatott: az állampolgároknak szabad költözési joguk van, az önkormányzatnak nincs hatékony eszköz a kezében, hogy távozásra bírja őket. Az azonban bizonyos: megnehezítik, hogy bejelentkezzenek a faluba, és felkérik az ÁNTSZ-t, vizsgálja meg, hogy egy hatvan-hetven négyzetméteres házban hogyan férhet el negyven fő. – Az óvodánk is tele van, egy gyereket sem engedünk beiratkozni – jelentette ki a polgármester. – Szerintem az ingyenélőknek az egész országban nincs helyük. Ez az álláspontom, s eddig még senki sem vádolt meg rasszizmussal – keményedik a hangja.A községben eddig hét cigány család élt, s eddig is elő-előfordultak apróbb tolvajlások: ismeretlen tettesek leverték a lakatokat, megdézsmálták a sonkákat őrző füstölőt, leszívták az autókból a benzint. Kedden is kisebb értékek tűntek el: fúrógép, kerékpár, bankkártya, személyi igazolvány. A károsultak feljelentésére megindult az eljárás – ismeretlen tettesek ellen. Csórott körzeti megbízott dolgozik. Király Jácint szerdán két fehérvári rendőrrel megerősítve tartott létszámellenőrzést a romákat befogadó Arany János utcai ház udvarán. Harminc főt regisztrált, házkutatásra nem került sor.Csete Dezső elkalauzolt minket az Arany János utcáig, de nem szállt ki autójából, csak a kezével intett: ez az az udvar. A kerítés nélküli, jó karban lévő épület mögött 25-30 roma üldögél, sok közöttük a gyerek; az udvaron ütött-kopott fehér Wartburg, fatönkre terítve dunyha szellőzik, kifeszített zsinegen ruhák száradnak.- Nem nyilatkozunk senkinek sem – rázza a fejét a romák képviselője -, csak Krasznai József engedélyével. Ne fotózzanak, se a házat, se a gyerekeket; ha megjelenik a kép, bepereljük magukat! – teszi hozzá. A faluban sem sikerül sokkal többet megtudnunk. A lakosok többsége nem örül, hogy a romák ideköltöztek, a betörésről is hallottak, de óvatosak: egyikük sem adja a nevét a nyilatkozathoz. – Ti elmentek, mi ittmaradunk. Jobb a békesség – magyarázzák. – Csór spórolós falu – mesélik -, alacsony a munkanélküliség is, 10-15 fő kap jövedelempótló támogatást, s a lakosság 2-3 százalékának nincs állása. A közeli városokban még mindig akad annyi lehetőség, hogy aki komolyan dolgozni akar, dolgozhat. Csak hát nem mindenki akar.- Nem haragszom a cigányokra, nem is állítom, hogy ők törtek be, de azért tartom a két lépés távolságot – mondja egy idősebb ember. – Jönnek, kérnek mindenfélét, csak egy kis benzint, csak egy kis ezt, egy kis azt, de használt ruha eladásával is próbálkoztak már. Mindig elküldöm őket, udvariasan, de határozottan. A lakók szerint a cigányok – leszámítva, hogy be-beszólogatnak a kertekbe – napközben nem keltenek feltűnést az utcán. Reggel 9 óra felé csoportosan kivonulnak a buszmegállóba, beutaznak Székesfehérvárra, s többségük csak késő délután kerül elő újra.