Nógrádi vallomása nyilvános

Teljes terjedelmében nyilvánosságra kerül az olajügyekkel foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság június 8-i zárt ülésén elhangzott vallomás jegyzőkönyve, amelyben Nógrádi Zsolt ismert közéleti személyiségeket is összefüggésbe hozott az olajügyekkel. A bizottság többsége a testület tegnapi ülésén figyelmen kívül hagyta Majtényi László adatvédelmi biztos ajánlását, miszerint a személyes adatokra utaló információk nélkül lehet nyilvánosságra hozni a jegyzőkönyvet. Az olajbizottság a jövőben kéthetente ülésezik.A jegyzőkönyv nyilvánosságra hozataláról szóló döntést éles vita előzte meg az olajbizottság tegnapi rendkívüli ülésén. A jegyzőkönyv teljes szövegének nyilvánosságra hozatalát a zárt ülésen végül kilenc képviselő támogatta, Kóródi Mária (SZDSZ) és Vastagh Pál (MSZP) pedig tartózkodott.Kóródi Mária a még nyilvánosság előtt zajló vitában hangsúlyozta: a testület nem hagyhatja figyelmen kívül az adatvédelmi biztos ajánlásait, a „kitakart”, a személyi adatokat nem tartalmazó jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatala ugyanakkor értelmetlen lenne. Ezért javasolta, hogy az ügyészség adjon tájékoztatást a bizottságnak arról, hogy a jegyzőkönyvben megnevezett személyek közül kik állnak büntetőeljárás alatt úgy, hogy személyazonosságuk akár teljes névvel, akár monogrammal jelölhető. – Nem kell kitakarni azokat a neveket sem, amelyek már korábban napvilágot láttak, illetve a közszereplők neveit sem – javasolta Kóródi. Balogh László (MDF) azonban szorgalmazta, hogy a teljes jegyzőkönyv kerüljön nyilvánosságra, hiszen tartalma – jórészt a sajtóból – már ismert. Emlékezetes, hogy Pallag László, a bizottság kisgazda elnöke a vallomás számos elemét ismertette már nyilvánosan. A bizottsági tagok zárt ülésen áttekintették a Majtényi László adatvédelmi biztos javaslatai alapján „preparált” jegyzőkönyvet, majd úgy határoztak: Nógrádi Zsolt június 8-i vallomása teljes terjedelmében kerüljön nyilvánosságra.A bizottság szocialista alelnöke, Juhász Ferenc a zárt ülést követő szünetben elmondta, hogy a bizottságnak két rossz – a teljes vagy a preparált vallomás nyilvánosságra hozatala – közül kellett választania, s a kisebbiket választotta. A szűrt változat ugyanis tovább növelte volna a találgatások számát, míg a teljes verzió nyilvánosságra hozatalával egyértelművé válik, mi hangzott el a vallomásban. A jegyzőkönyvet a parlament honlapján lehet majd megtekinteni.A bizottság ezt követően elfogadta Kóródi Mária javaslatát, hogy nyáron kéthetente tartson ülést a testület. A képviselő asszony hangsúlyozta: a június 8-i zárt ülést követően egyes közintézményekbe és a közélet szereplőibe vetett bizalom megingott, s a belügyminiszterre vetülő gyanú olyan súlyos, hogy azt mindenképpen tisztázni kell. Leszavazta viszont az olajbizottság többsége Tóth Károly MSZP-s képviselő felvetését, hogy a testületen belül alakítsanak három munkacsoportot.Döntés született arról, hogy a következő ülésen a halasztott vámfizetés kérdését vizsgálják, s ennek kapcsán több személyt meghallgatnak. A következő ülésre meghívják Dunai Imre volt ipari minisztert és Pál Lászlót, a Mol Rt. volt elnökét. Pallag László bizottsági elnök bejelentette, hogy két héten belül – előreláthatólag a hónap végére – hozzáférhetővé teszi a rendelkezésére álló dokumentumokat a tagok számára. A dokumentumokat hitelesített közjegyzői okirattal ellátva az ügyészség képviselőinek jelenlétében a sajtó nyilvánossága előtt kívánja átadni. Az elnök ugyanakkor cáfolta az ÉS című hetilap értesülését, miszerint találkozott Flaisz Ferenc keceli vállalkozóval, akit Nógrádi Zsolt vallomásában az egyik Bács-Kiskun megyei olajbáróként emlegetett.Az újságíróknak kiosztott vallomásban Nógrádi Zsolt elmondja, hogy ő tagja volt a Bács megyei olajmaffiának, s családja 1991-től érintett olajügyekben. Először édesapja révén került kapcsolatba az olajbiznisszel, majd önállóan intézte az egyik olajbáró pénzügyeit. „Flaisz Ferenc nevezetű keceli illetőnek hordtam a pénzeket, az adásvételt, az olajügyeket intéztem neki. Őt édesapám mutatta be nekem 1993-ban. (...) Flaisz úr 1991-től a jogszabályok adta lehetőségek miatt Romániából irányvonatokat hozott Kecelre és Kiskörösre, és ott végezték a HTO vámolását” – vallotta Nógrádi Zsolt. A Pintér Sándor belügyminiszterre vonatkozó részek így hangzanak: „Ebben az időben kezdett lejárni az akkori rendőrkapitány, Pintér Sándor. Amikor nem volt dolgunk, orvvadászattal ütöttük el az időt, és természetesen nem volt senkinek engedélye. (...) Pintérék egy autóval jöttek másod- vagy harmadmagukkal. Ezeken a turnusokon apuék diplomatatáskában huszonöt- vagy ötvenmilliót adtak át ennek a társaságnak. Pintér rendőrkapitánynak. 1992-től volt 1996-ig. Ez a kapcsolat a későbbiekben erősödött, és sűrűbben járt le. A végén már úgy összebarátkoztak, hogy szinte tegező viszonyban lettek. A Flaisz, ha Pintérről volt szó, mindig csak annyit mondott, hogy Sanyi bácsi.” Mint ismeretes, a belügyminiszter büntetőfeljelentést tett mind a tanú, mind az őt megnevező Pallag László ellen.