A környezetvédelmi hatóság falain belül manipulálták azt az átvételi engedélyt, amelynek értelmében két és fél ezer tonna veszélyes hulladékot helyezhet el Lőrinciben a Fixon Bt. – tudta meg a Magyar Nemzet. A hulladékokat a Mátravidéki Hőerőmű szintén veszélyes pernyéjének porzásmentesítésére szeretné használni a vállalkozás. Helyszíni riportunk során megtudtuk: az engedélyt várhatóan visszavonják.Eredetileg csekély veszélyességű – főként III. osztályú – hulladékok komposztálását hagyta volna jóvá a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség hatósági osztálya, ám mire június 8-án rákerült az engedélyre az igazgatóhelyettesi pecsét, a dokumentum tartalma jelentősen megváltozott. A felügyelőség köreiből származó értesülésünk szerint a szakértők javaslatával ellentétben tucatnyi olyan veszélyes anyag is rákerült a listára, amelyet csak szakszerű veszélyeshulladék-lerakóban vagy-égetőben lehetne ártalmatlanítani. Köztük például lakk- és festékiszapok, színesfémtartalmú porok és sósalakok. Vámos György, a Fixon Bt. ügyvezetője a Magyar Nemzetnek azt állította, hogy sosem raknának festékiszapokat a pernyehányóra. Ilyen eset évekkel ezelőtt mégis előfordult, ám akkor Vámos szerint logisztikai hiba történt, amelyet később korrigáltak.Kutyaharapást szőrévelSzakértőink felvázolták: a festékiszapokkal és más szilárd alapú veszélyes hulladékokkal az a baj, hogy nem a pernyehányóra valók, ráadásul semmi szükség rájuk a komposztáláshoz. Ezek ugyanis vázképző anyagok, akárcsak a pernye, amiből van ott elég.A lőrinci hőerőmű hatvannégy hektáros pernyehányóját 1993-ban vásárolta meg a Fixon Bt., hogy a pernyét építőipari és kármentesítési célokra hasznosítsa, illetve a Hatvan és Lőrinci lakóit veszélyeztető porviharokat egy sajátos rekultivációs eljárással megakadályozza. Vámos György elmondása szerint harminc éve foglalkozik pernyehasznosítással. Nevéhez fűződik például az egykori Mechanikai Művek hatalmas dunakeszi galvániszaptavának ártalmatlanítása pernyével. Informátoraink szerint ugyanakkor Vámos a „kutyaharapást szőrével” elv érvényesítője a környezetvédelmi iparban. Többek között az ő vezetése alatt álló Golder Associate dolgozta ki azt a galvániszap-lerakási technológiát, amelyet végül a Tatai Környezetvédelmi Rt. valósított meg az almásfüzitői timföldgyári vörösiszaphányó-kon, a Dunától néhány tíz méternyi távolságban. Érdemes kitérni a Vámostól nem elválasztható környezetvédelmi rt. ügyére.Gyanús kapcsolatokA vállalkozásra ugyanis a közelmúltban majdnem százmillió forintnyi bírságot szabtak ki a környezetvédelmi hatóságok, főmérnökét végrehajtási bírsággal illették, a galvániszap-beágyazásra vonatkozó engedélyüket felfüggesztették, és kezdeményezték a cég környezetvédelmi felülvizsgálatát.A tatai cég eljárása szerint a veszélyes hulladéknak számító vörösiszapot úgy próbálták porzásmentesíteni, hogy az annál jóval veszélyesebb galvániszapot erőművi pernyével keverték, majd lerakták a vörösiszap tetejére. Az eljárás révén a vállalkozás extraprofithoz jutott, hiszen a lerakás költségei alig egytizedét tették ki az aszódi vagy más biztonságos eljárásokénak. Alátámasztja mindezt Csaba Attilának, a cég főmérnökének egy kezünkbe került 1996-os belső jegyzőkönyv szerinti nyilatkozata. Ebben kifejti, hogy a tatai rt.-nek „sajátos filozófiája van. Mindig a megfelelő időben a megfelelő megoldást kell keresni. (...) Erős a kísértése a hulladéktermelő cégeknek, hogy az aszódi rendezett hulladék ártalmatlanítási technológiájával szemben a sokkal olcsóbb almásfüzitői félmegoldást válasszák, ha a hulladék elhelyezéséről itt is kapnak hivatalos dokumentumot”. Olyan cégek kötöttek szerződést hulladékuk almásfüzitői elhelyezésére, mint például a Suzuki.Fülöp László, a Tatai Környezetvédelmi Rt. igazgatója a mai napig felügyelőbizottsági tag a Vámos György által jegyzett Hunviron Kft.-ben, amely az elmúlt évek során ugyancsak veszélyes hulladékokkal tevékenykedett a lőrinci pernyehányókon. Emellett a Hunviron beltag a vitatott engedélyt birtokló Fixon Bt.-ben.Eltérő fogalmakA júniusi, a felügyelőség falain belül átalakult komposztálási engedélyt a hatvani és a lőrinci polgármesteri hivatal megfellebbezte. Varga Antal lőrinci polgármester kérdésünkre felháborítónak nevezte, hogy a megkérdezésük nélkül adták ki az engedélyt. Fónagy László jegyző később irodájában kifejtette: nehezen érthető számára, hogy valójában mit is csinál a Fixon Bt. és a Hunviron Kft. lassan egy évtizede a pernyehányókon. – Miért nem kezdődött még el a rekultiváció, miközben más pernyehányókon már régóta erdő zöldell? – kérdezte, hozzátéve: közel tízezer tonnányi veszélyes hulladék került eddig Lőrincibe, és továbbra sem világos, hogy milyen célból. – Persze lehet, hogy nekünk van téves fogalmunk a rekultivációról – jegyezte meg ironikusan Fónagy. Azt azonban elismerte, hogy eddig olyan anyagot nem találtak a vizsgálatok során, amelynek átvételére ne lett volna engedélye a cégnek. – Inkább az áttekinthetetlen felügyelőségi határozatok teszik homályossá az ügyet – mondta a jegyző.Vámos György ugyanakkor azt fejtegette kérdéseinkre, hogy egyelőre a nyolc éve tartó rekultiváció első szakaszában járnak. Ennek része, hogy mérsékelten veszélyes hulladékokból olyan anyagot komposztáljanak, amely alkalmas a porzó pernye lefedésére. Visszautasította azt a szakmai körökben is elhangzott állítást, miszerint a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Verrasztó Zoltán nemrég menesztett igazgató távozásáig a kezükre játszott volna. – Éppen ellenkezőleg – állította –, amióta az ügyészség is vizsgálja a lőrinci pernyehányó ügyét, hónapokig állnak az államigazgatási határozatok a felügyelőség asztalán, lehetetlenné téve a munkájukat. Vámos szerint az ellenük folyó ügyészségi eljárás „ijesztette meg Verrasztóékat”, amely mögött nagyon furcsa öszszefonódások állnak.Vámos György és kérdésünkre vele egybehangzóan később Zay Andrea, a Heves Megyei Közgyűlés fideszes tagja is úgy tálalta az összefonódásokat: a támadások mögött a helyi Életfa Környezetvédő Szövetség és egy szintén veszélyes hulladékokkal foglalkozó konkurens, a Terra Vita Környezetgazdálkodási Kft. áll. Szerintük az Életfa, a Terra Vita és a megyei ügyészség között személyi összefüggések mutathatók ki. A megyei ügyészségtől elfogultság miatt el is vették az ügyet, ám számos feljelentés miatt időközben olyan sok államigazgatási eljárás indult, amelyek miatt négy éve képtelenség munkát végezni a pernyehányón. Vámos úgy vélekedett: a lőrinci polgármester fellépése mögött is személyes érdekek állnak. A városvezetőt korábban támadások érték, amiért veje alvállalkozóként érdekelt a pernyehányóüzletben, s most az „erélyes fellépéssel próbálja a kritikát visszautasítani”.A lőrinci pernyehányó ügyét az év elején vizsgálta a parlament környezetvédelmi bizottsága. A grémium előtt Gombkötő György, a Heves megyei tisztiorvosi szolgálat tisztifőorvos-helyettese leszögezte, hogy ilyen rendkívül nehezen áttekinthető üggyel még nem találkozott harmincévi gyakorlata alatt. A Fixon Bt. és a Hunviron Kft. számára csak 1992 és 1995 között 19 – sokszor egymásnak ellentmondó – környezetvédelmi hatósági engedélyt adtak ki. Ezekből többek között kiderül, hogy kezdetben úgy szállítottak havonta 40-50 köbméternyi gyógyszergyári mésziszapot Lőrincibe, hogy annak veszélyességi minősítését el sem végeztették.A pernyehányón Berényi Károly hatvani önkormányzati képviselő, a városi lokálpatrióták egyesületének elnöke kalauzolta végig munkatársainkat. Berényit Vámos kérte fel a közreműködésre, s mint fejtegette: abban érdekelt, hogy az ügyben minél hamarabb konszenzus szülessen. – Így talán kimozdul a holtpontról a pernyehányó ügye – mondta. A képviselő szerint célszerű lenne kommunális hulladéklerakónak használni a területet, ugyanis a 14-18 méter vastag, ötmillió köbméternyi erőművi pernye és az alatta lévő agyagréteg megakadályozza a veszélyes anyagok talajvízbe jutását.Kónya Károly, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség újonnan kinevezett igazgatója kérdésünkre „enyhén fogalmazva szokatlannak” titulálta a Fixon Bt. júniusi komposztálási engedélyét. Azt ígérte, hogy az okiratot felülvizsgálják. A felügyelőségen belüli manipulációról szóló értesülésünket azonban nem tudta megerősíteni. – Várjuk meg a vizsgálat végét – mondta. Értesülésünk szerint az engedélyt hamarosan visszavonják.
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!