Barátunk, Sharpe hadnagy

„A vasalt láda miatt történt az egész. A spanyol őrnagy mindent megtett, hogy megszerezze, Napóleon császári testőrségének chasseur-je (lovas vadásza) pedig parancsba kapta, hogy szerezze meg. A francia szabad kezet kapott a feladathoz, elpusztíthatott és megölhetett bármit vagy bárkit, ha az az útjában állt” – ilyen lazán és sokat sejtetően kezdődik Bernard Cornwell Sharpe-sorozata. Az olvasó rögtön megérezheti a konfliktust, az üldözést, a csatát, a háborút – nos, nem is kell csalódnia: eleget kap mindenből.A most induló sorozat címszereplője, Richard Sharpe hadnagy – származását tekintve egy szajha törvénytelen gyermeke, a börtön elől menekül a hadseregbe – az 1800-as évek elején az angol haderő utóvédjeként két szakasz lövésszel spanyol földön reked, Napóleon dicsőséges, győztes seregével szemben. Ezzel kezdetét veszi a kalandsorozat, amelynek elején Sharpe találkozik a már említett spanyol őrnaggyal. A történet vége az, hogy az egyesített angol–spanyol haderő beveszi Santiago de Compostelát, a franciák erődítményét. A második kötetben – Sharpe trófeája – a hadnagynak egy francia ezred Napóleontól kapott, aranyozott sascímerét kell megszereznie. Hogy sikerül-e neki, az persze aligha lehet kétséges, de addig hátravan még némi kard-ki-kard.Cornwell tizenhárom kötetes történelmi-háborús regényfolyamáról nehezen volna elmondható, hogy erőssége a meglepő elemeket felvonultató meseszövésben rejlene. A csatajelenetek és a részletek leírása viszont érzékletes: a fényes egyenruhák, a feltűzött szuronyok hegyén megcsillanó, a lőpor fekete füstjén áttörő napfény mint giccses klisé helyett inkább a lovasság rohama ellen négyszöget alkotó gyalogság rettegésére, a szurony- és kézitusák gyomorforgató kavalkádjára koncentrál. Közben megismerhetjük a sorgyalogság muskétájának kezelését, a britek és franciák oszlopharcászatát, elkísérhetjük Sharpe-ot, amint a császári könnyűlovasság elől menekülve gerillaként harcol abban a háborúban, ahonnan maga a gerilla szó is származik.És ott vannak még a tábori élet mindennapjai – az amputált végtagok halma, a sebre kukacot rakó őrmester, a szükség diktálta hullarablás magától értetődő volta – és a korabeli Albion jellegzetes figurái is: a léha ifjonc, aki gyávaságát kegyetlenséggel leplezi, az alkoholista zsebtolvaj, a vadorzó mesterlövész, a kedélyes ír utászkapitány. A regényfolyamban belőlük áll Anglia diadalmaskodó hadserege – no meg az őket kísérő feleségek, markotányosok, szajhák és metodista hittérítők alkotta utóhadból... A sorozat nem szépít és nem ideologizál: alulnézetből fest hiteles képet egy korszak kevéssé ismert szereplőiről. A felvázolt történelmi tabló, a sodró tempójú cselekmény, a valós és valószerű jellemek a művet a Francia história versenytársává avatják. Folytatását novemberben adják ki. (Bernard Cornwell: Sharpe lövészei és Sharpe trófeája. Fordította: Babits Péter. Európa, Budapest, 2000. Ára: kötetenként 1200 forint)