Mindenkivel új szerződést kellene kötni

Az újonnan vett cipő leeső sarka, a lejárt szavatosságú tej, a csillagászati összeget mutató éttermi számla, a színét eresztő fürdőruha mindannyiunknak ismerős bosszúság. Tíz éve abban reménykedtünk, hogy ha beköszönt a piacgazdaság, a rossz minőséget, az undok kiszolgálást és a becsapást elfelejthetjük. Hibás cipők, rosszul beütött pénztárgépi tételek és hordhatatlannak bizonyuló ruhaneműk ma is vannak, viszont új típusú érdeksérelmek is születtek – mint például a napjainkban vitatott elektromosáram-számlázási módszer. Kihez mehetünk panaszkodni? Létezik-e olyan szervezet, amely képviseli és hatékonyan védi a fogyasztói érdekeket?Egyik este nyolckor csöngött a telefon az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület irodájában: egy feldúlt hölgy konyhabútorügyben akart sürgősen konzultálni valakivel. Az egyesület ismert – sőt újabban ismét egyre népszerűbb – a szolgáltatásokat igénybe vevők és a vásárlók körében. A Fogyasztók Országos Tanácsa jogutódjaként jött létre 1993-ban, civil szervezetként. A Gazdasági Minisztérium erkölcsi és egy német projekt anyagi támogatásával szervezték újra tevékenységüket. Bár korábban 131 helyen működött képviselet, ma csak 14 megyében, összesen 60 szervezetben folyik a munka, a lakosság szimpátiáját sikerült megszerezniük, főként a közüzemi szolgáltatásokra érkezett panaszok intézésével. Működését elismerik külföldön is – a régióból az elsők között fogadta tagjai közé az Európai Fogyasztók Szervezete.A fogyasztói érdekvédelemhez az ezt lehetővé tévő törvények kellenek, s ezeket alaposan ismerni kell. Ritter Tamásné dr., a budapesti szervezet elnöke, jogi szakértő szerint jogszabályaink egyre inkább harmonizálnak az európai jogrendszerrel, egyre „fogyasztóbarátabbak”, végrehajtásuk azonban sok kívánnivalót hagy maga után. Sok önkormányzat ma még nem törődik ezzel a témával, bár a lakóhelyükért igazán dolgozók egyre inkább figyelembe veszik a fogyasztói érdekvédelmet.Nemrég a Dégáz-per megnyerésével kapcsolatban emlegették az egyesület nevét. Emlékeztetőül: a szegedi központú dél-magyarországi energiaszolgáltató át akart térni az éves számlázási rendszerre, ám a reklamációk miatt, az OFE közbenjárására kötelezték arra, hogy a havonta mért adatok alapján számlázzon. Most újabb közérdekű panasszal kapcsolatban készül az egyesület ajánlása, állásfoglalása. Egymillió-kétszázezer fogyasztó kapta meg a közelmúltban az elektromos művek levelét arról, hogy október 1-jétől éves leolvasáson alapuló számlázási rendszerre térnek át. A rendszer lényege, hogy nem havonta, hanem évente egyszer olvassák le a villanyórát, és ennek alapján határozzák meg az éves számla összegét, a közbeeső időszakban pedig részszámlát küldenek minden hónapban, átalányösszeggel. Aki továbbra is ragaszkodik a havi leolvasáshoz, annak magának kell gondoskodnia az adatok eljuttatásáról.Az Elmű intézkedése szokatlanul nagy felbolydulást okozott, az OFE-hez a panaszok áradata érkezett. Állásfoglalásukat Ritter Tamásné dr. fogalmazta meg ebben az ügyben.Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szerint már magának a levélnek a műfaját is nehéz meghatározni: nem egyértelműen felhívás, de nem is tájékoztató vagy ismertető. A dekoratív, könnyed hangvételű, baráti – majdhogynem barátkozó – stílusban írt levelet sokan nem is értették, azt meg különösképpen nem, hogy miért kapnak mellé filteres teát. A szöveg azt a látszatot keltette, hogy a fogyasztó számára az új számlázási rendszer kedvezőbb, mint a régi, tehát ez az egyedüli optimális megoldás mindenkinek. (A stílus azonban sokak nemtetszését váltotta ki, főként azokét, akik több ismerettel vagy jártassággal rendelkeznek ebben a kérdéskörben.) Komoly kifogás a levéllel szemben, hogy akik a régi, havi leolvasási rendszert választják, azokat azzal „büntetik”, hogy maguknak kell havonta telefonon bediktálniuk vagy levélben eljuttatniuk az elektromos művekhez az adatokat, tehát saját idejükből és pénzükből állnak a szolgáltató rendelkezésére.A közelmúltban közzétett Elmű-közlemény szerint a fogyasztók 96 százaléka az új rendszer mellett döntött, s csak 4 százalék igényelte a havi óraleolvasást. Ez a beállítás azonban hamis. A levél kérdésfeltevése csak ilyen válaszadási eredményt hozhatott, hiszen csak azoknak kellett rá válaszolni, akik a régi rendszer mellett akarnak maradni. A fogyasztók nem arra adtak választ, hogy akarják-e az újfajta számlázást. Sokan talán végig sem olvasták a levelet, esetleg félretették, mások egyet nem értésük miatt nem adtak választ. Az Elmű nagyon is tudatában lehetett ennek a magatartásnak, s az egész levelet erre alapozta. Figyelembe kell venni azt is, hogy a fogyasztók 4 százaléka – akik válaszoltak és kérték a havi leolvasást – ötvenezer embert jelent, akiknek véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni.A leglényegesebb azonban, hogy tudatos félrevezetésről is szó lehet ebben az ügyben. A polgári törvénykönyv 387–388. paragrafusa értelmében a szolgáltató a közüzemi szerződés alapján teljesíti szolgáltatásait a fogyasztónak. Ennek értelmében a szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli fogyasztói kapcsolataiban. Ezt erősíti meg a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLV. törvény (Vet.) 45. paragrafusa, amely szintén a szerződéskötelezettségről rendelkezik. A szerződés létrejöttére és tartalmára nézve szintén a Ptk. tartalmaz rendelkezéseket, a 205. paragrafus (1) bekezdés szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.Az új számlázási rendszerre való áttérés a szolgáltató és a fogyasztó között fennálló szerződés lényeges tartalmi módosítását jelenti, tehát az erről szóló értesítés nem lehetett volna tájékoztató jellegű. Az Elmű-nek minden egyes fogyasztóval módosítania kellene a már létező szerződését.