Magyar Péter úgy propagandázik, hogy átíratja a cikkeket, ha nem tetszenek neki

Kiváltotta a Tisza Párt elnökének haragját, hogy a Mandiner interjút mert készíteni Dúró Dórával, a Mi Hazánk képviselőjével. Magyar Péter propagandának nevezte a lapot, amelynek annak idején, még a Diákhitel Központ vezetőjeként maga is nyilatkozott. Akkor a cikk nem jelenhetett meg, mert hiába nyúlt bele a szövegbe, nem nyerte el a tetszését.

Magyar Péter a Mandinert propagandázza, mert interjút készítettek egy ellenzéki politikussal, Dúró Dórával – írja a Mandiner. A Tisza Párt elnöke, amióta a baloldal élére állt, azóta propagandának nyilvánítja azokat a médiumokat, amelyek bemutatják a Magyar Péternek nem tetsző valóságot. A vádaskodás és az agresszív fellépés a számára nem tetsző médiumokkal szemben szinte mindennapos Magyar Péternél.

Magyar Péternek meggyűlik a baja a sajtóval (Fotó: Tolnai Népújság/Makovics Kornél)

A Gulyáságyú médiának adott interjúban egyenesen szennylapnak nevezte a Mandinert, de az elmúlt másfél évben sok más médium munkatársát sértette meg vagy uszított ellene, a közelmúltban például a Hír TV egyik riporterével személyeskedett szinte a teljes fellépése alatt Bonyhádon.

Magyar Péter címlapra akart kerülni

A Tisza Párt mostani vezére közel négy évvel ezelőtt, még a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként több lapnál is elérte, hogy készüljön vele interjú, esetleg még a címlapokra is felkerüljön. Magyar Péter olyannyira eredményesen érvényesítette érdekeit, hogy a Demokratában és a Figyelőben sikerült ugyanazon a héten, egy nap eltéréssel a címlapra kerülnie, de Magyart behívták ekkor az ATV-be is, valamint másfél héttel korábban több más lap is a címlapján szerepeltette a vele készült anyagot.

Bár az apropó megvolt, hiszen ekkor terjesztette ki a kormány a diákhitelezést a szak- és felnőttképzés területére,

a Mandiner információi szerint ekkor még a fideszes körökben is sokan megmosolyogták a sajtóban nyomuló Magyar Péter médiahakniját.

A Tisza Párt későbbi vezére ekkor kereste meg a Mandinert is egy címlapos interjú ötletével. A lap közölte vele, hogy miután címlapkérdésekben kizárólag a szerkesztőségé a döntési jog, egészen biztosan nem fog a Mandiner címoldalára kerülni. Magyar Péter végül lemondott a címlapról, megelégedett egy interjúval a hetilapban.

Úgy húzott, hogy hosszabb lett a cikk

A lap így egy informatív beszélgetésre készült, ennek szellemében igyekeztek érvelő, a magyar diákokat, hallgatókat érdemben érintő kérdéseket feltenni,

ez azonban már nem tetszett Magyar Péternek.

Első levelében, amelyet az elkészült interjú láttán fogalmazott, annyit írt: „Köszönöm, intézem. Igyekszem majd kicsit pozitívabbra hangolni.”

Ezután azonban nem pusztán „kicsit pozitívabbra hangolta” a szöveget, hanem teljesen átírta. Sőt, az elmúlt időszakban Rogán-műveket emlegető Magyar Péter azt gondolta, nemcsak a válaszok tartoznak a felelősségi körébe, hanem

nyugodtan átírhatja vagy kihúzhatja a számára kellemetlen kérdéseket is.

A lap eredeti kérdéssora így nézett ki:

• A diákhitel egyenlő a biztos eladósodással – sokak fejében ez él ahelyett, hogy mekkora segítséget jelenthet az egyetemistáknak. Változott a negatív megítélése az elmúlt években?
• Azért itthon sincsenek kevesen azok, akik hosszú időre eladósodnak. Évente hányan nem tudnak fizetni?
• Hol működik a magyarhoz hasonló rendszer?
• Németországban a külföldi diákok is igényelhetnek diákhitelt. Tervezik, hogy kiterjesztik a lehetőséget itthon?
• Bár valamelyest csökkent, most is jelentős a lemorzsolódás a felsőoktatásban, aminek hátterében gyakran anyagi okok állnak. Van arról adat, hogy hány diák tudta befejezni a tanulmányait a diákhitel nyújtotta segítséggel?
• Mennyien lehetnek azok a fiatalok, akik a koronavírus-helyzet miatt veszítették el a munkájukat?
• Elsősorban mire használják fel a szabad felhasználású Diákhitel1-et?
• Jövő áprilistól a szakképzésben, felnőttképzésben tanulók is igényelhetnek diákhitelt. Hány embert érint az új lehetőség?

Magyar Péter saját magához szóló kérdéssora pedig ezeket tartalmazta:

• Sok helyen a világban a diákhitel egyenlő a biztos eladósodással, Magyarországon ezzel szemben sikertörténetként tekintünk a hallgatói hitelrendszerre. Mitől működik ilyen jól a magyar rendszer?
• A koronavírus-járvány okozhat nehézséget a törlesztéseknél? Mivel próbálják segíteni a nehéz helyzetbe került hallgatókat?
• Mennyien lehetnek azok a fiatalok, akik a koronavírus-helyzet miatt veszítették el a munkájukat? Milyen segítséget nyújt számukra a Diákhitel Központ?
• Minek köszönhető elsősorban a diákhitelek növekvő népszerűsége?
• Sokan érvelnek úgy, hogy az egyetemisták jobban teszik, ha dolgoznak a tanulmányok mellett és nem diákhitelt vesznek fel. Egyetért ezzel?
• A kormány döntése alapján jövő áprilistól a szakképzésben, felnőttképzésben tanulók is igényelhetnek diákhitelt. Mi a cél ezzel az újítással, hány embernek segíthet az új lehetőség?

A változáskövető szerinti 31 módosítás alapján Magyar gyakorlatilag teljesen átírta a szöveget, ami

úgy lett kicsivel hosszabb, hogy kevesebb kérdést hagyott bent, pedig kérték, hogy ne nőjön a terjedelem,

hiszen egy nyomtatott lapnál erősek a terjedelmi korlátok.

Magyar Péter megsértődött

A „picit finomabbra hangolásból” az lett, hogy Magyar a következő levelében már maga is azt mondja, hogy „teljesen újraírtam. Remélem, nem gond, és a hossza is megfelelő.” Ezután azt kérték Magyar Pétertől, hogy az eredeti kérdéseik ne változzanak, és a válaszok is maradjanak hasonlóbbak az eredetihez.

Erre válaszul kaptak egy terjedelmes levelet, amiben Magyar Péter hét pontba szedte a kifogásait, megjegyezve, hogy így a részéről nem járul hozzá a beszélgetés megjelentetéséhez,

csak a saját verzióját hajlandó elfogadni, és ezt jelzi majd a főszerkesztőnek is.

Magyar Péter levelében a lap újságíróját számonkérve, kioktatva kijelentette: „nyolc kérdésből négy negatív felütéssel közelíti meg a diákhitelezést, miközben az azon kevés politikai termék közé tartozik, amelyek mindenki által elismerten hasznosak. Nem hiszem, hogy arról kellene szóljon egy interjú, hogy én próbálok tényekkel nem alátámasztott prekoncepciókat cáfolni (honnan gondolod például, hogy a többség fejében egyenlő a diákhitel a biztos eladósodottsággal? van erre vmilyen felmérésed?).”

A kérdező szándéka sosem a saját prekoncepcióinak erőltetése egy interjúban. Jelen esetben sem így járt el kollégánk akkor, amikor a diákhitel-konstrukcióval szemben felhozott kritikákra reagáltatta az ezért felelős állami cég vezetőjét, aki válaszaiban tényszerűen cáfolhatja a kritikusok „prekoncepcióit

– szögezte le a Mandiner.

A Tisza Párt későbbi elnöke akkor úgy összegezte az interjút, hogy úgy látja, „eredeti formájában az interjú indokolatlanul negatív színben tünteti fel a hallgatói hitelezést, amely az első Orbán-kormány egyik legfontosabb és legsikeresebb politikai terméke volt. A negatív kérdések mellett van két indifferens és talán kettő releváns, és az egész interjú olyan kissé, mint egy rendőrségi jegyzőkönyv.”

Végül az interjú egyáltalán nem jelent meg az akkori lapszámban. Úgy látszik, a 2020-as Magyar Péternek akkor nem volt elég barátságos és alákérdező a Mandiner.

Belenyúl a cikkekbe

Ami Magyar Péternek nem ment a Mandinernél, az láthatóan működik a Blikknél és a HVG-nél. Tavaly történt, hogy Magyar utasításait a Blikk katonásan követte, amikor a Tisza-vezér kivágatta a róla szóló videóból azt a részt, ahogy akkori élettársa, Vogel Evelin arról beszél, hogy külföldiek is segítettek a logójuk tervezésében. De a HVG cikkeit is átíratta utólag, ha úgy tartotta kedve.

De korábban a köztelevízió épületéhez is hívott össze tüntetést, ugyancsak az állítólagos propaganda ellen úgy, hogy

az M1 több alkalommal hívta hiába vitázni őt és EP-képviselőit,

végül a tévébe és a Kossuth rádióba is meghívták nyilatkozni, ahol azonban kérdésekre nem volt hajlandó válaszolni.

További játékainkhoz kattintson ide!

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Somogyi Hírlap/Muzslay Péter)