időjárás 1°C Taksony 2022. november 29.
logo

Tömegsírt keresnek Recsken

Zsohár
2000.09.18. 22:00

Az egykori recski rabok hozzátartozóinak kérésére és a Recski Nemzeti Park Alapítvány megbízásából egy feltételezett tömegsírt tárnak föl a hírhedt internálótábor helyszínén, pontosabban a község temetőjének félreeső részén. A községházán őrzött dokumentumokhoz nehéz hozzájutni, állítják a helyszínen kutatók, a hivatalt ugyanis kötik a szabályok.– Az 1950–53 között működött recski internálótáborban mintegy százharminc ember vesztette életét, s titokban, ismeretlen helyen temették el őket, többnyire jeltelenül – idézi a múltat Erdey Sándor egykori recski fogoly, a Recski Szövetség tagja. Az idős férfi több visszaemlékezést írt az akkori eseményekről és személyes élményeiről, a legutóbbi könyve – A recski tábor rabjai – három hónapja jelent meg. Erdey számolt be arról a Magyar Nemzetnek, hogy a Recski Nemzeti Park Alapítvány négy egykori fogoly hozzátartozójának kérésére megbízta Susa Éva igazságügyi orvosszakértőt, hogy a visszaemlékezések és egyéb adatok alapján tárja föl a feltételezett tömegsírt, s kísérelje meg azonosítani a holttesteket.A feltárás szeptember 26-án kezdődik el az igazságügyi orvosszakértő mellett régész közreműködésével, s a hozzátartozók is jelen lesznek. Sági Gyula rendező filmet forgat a recski internálótáborról, most az exhumálás mozzanatait is megörökíti. Erdey Sándor, aki három évet töltött az internálótáborban, szintén felvételeket készít a feltárásról. Nehezményezi, hogy a községházán igen nehéz hozzájutni a halotti anyakönyvi kivonatokhoz. Tudomása szerint annak a tizenhat volt fogolynak az elhalálozási dokumentumai, akiknek földi maradványait vélhetően meglelik, 1964-es keltezésűek, noha nyilvánvalóan 1953-ban hunytak el az embertelen bántalmazások, illetve körülmények következtében. A tizenhat áldozat név szerint ismert, a tanúk szerint egy helyen nyugszanak.A recski polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője, Doba Dénesné elmondta lapunknak: őket szigorú szabályok kötik a dokumentumok bemutatásakor, s ehhez tartják magukat. Csak anyakönyvezés történt annak idején a tanácsnál, más irattári anyag nincs a hivatalban. A halotti anyakönyvi kivonatokról egy ma is érvényben lévő 1982-es minisztertanácsi rendelkezés értelmében csak hivatalos célból lehet másolatot készíteni a hatóság írásbeli megkeresésére. A Recski Szövetség és a Recski Nemzeti Park Alapítvány nem hatóság, ám a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal engedélyével ők is megnézhetik az iratokat. Kutatási célból egy személy szintén kézbe veheti a dokumentumokat, Susa Éva a napokban meg is kapja ezt az engedélyt. Az anyakönyvvezető tájékoztatása szerint egyébként a belügyminiszter asztalán van a recski kutatásokra vonatkozó kérelem, így hamarosan pontos utasítást kap a polgármesteri hivatal az eljárásra. Erdey Sándor szabadulása után részt vett az 1956-os forradalomban, majd 1964-ben elhagyta az országot. Állítása szerint Recsken ma is élnek olyan egykori ávósok, akik a politikai foglyokat őrizték a kommunizmus legsötétebb korszakának hírhedt táborában.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.