Visszaélés az iszappal

Hónapok óta egy jogtalanul üzemelő soroksári telephelyre szállítják a Fővárosi Csatornázási Művek veszélyesnek minősülő szennyvíziszapját – derítette ki a Magyar Nemzet. Az úgynevezett Péteri majorban a veszélyeshulladék-kezeléshez elengedhetetlen elemi feltételeket sem biztosították. Az érintett cégek közben komoly összeggel támogatják a kerületi városháza alapítványát.A dél-pesti szennyvíztisztító csatornaiszapját korábban a szintén soroksári Hydroklív Kft. vette át, ám a tevékenységet övező bűz miatt kipattant botrány hatására tavasszal bevonták a vállalkozás engedélyét. Ezt követően kötött szerződést a Fővárosi Csatornázási Művek Rt.-vel az Urbura Kft. A kft. 60-80 köbméternyi szennyvíziszapot vesz át naponta az rt.-től, amelyért köbméterenként tudomásunk szerint megközelítőleg kétezer forintot számol fel.Az M5-ös és az M0-s autópálya csomópontja közelében található Péteri major korábban sóderbánya, majd a főváros lakossági hulladéklerakója volt. A nyolcvanas évek végén a betelt lerakó tetejét földdel borították, ám a valódi rekultiváció elmaradt. Szakértői vélemények szerint a lerakó alatti folyami kavicsréteg talajvize veszélyezteti a védett Soroksári-Dunát.A rekultivált szemétlerakót a Regále Bt. vásárolta meg, amely két éve a terület egy részét a szennyvíziszap átvételére szerződött Urbura Kft.-nek adta bérbe. A fennmaradó parcellát a Depokomposzt Kft.-n keresztül az Ökoplan 97 Kft. és a Consult Kft. vette ki. A cégek mindegyike veszélyes hulladékok komposztálásával foglalkozik. Tudomásunk szerint a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségtől a három vállalkozás összesen évi 180 ezer tonna veszélyes hulladék átvételére kapott engedélyt. A komposztálási eljárás során olajos földet szennyvíziszappal és más anyagokkal kevernek össze.Lapunk megtudta, hogy a környezetvédelmi hatóság Verrasztó Zoltán korábbi igazgató regnálása alatt annak ellenére állított ki veszélyeshulladék-átvételi engedélyt az Urbura Kft.-nek, hogy a vállalkozásnak a komposztálási technológiában leírt eszközök megvalósításához építési engedélye sem volt. A helyszínen meggyőződhettünk róla: sem talajvízfigyelő kutak, sem a keveréshez előírt betonplacc, sem pedig a zárt tároló-helyiségek nem készültek el. Ennek ellenére fél éve tart a hulladékok lerakása. A leöntött szennyvíziszapot például ujjnyi vastagságban borítják a legyek. A rovarok elszaporodására a környékbeliek is panaszkodtak.– Talajvízfigyelő kutakat azért nem kellett létesíteni, mert a szeméttelep alá annak idején építettek egy vízzáró agyagréteget – adta elő érvelését kérdésünkre Haffnerné Miskolci Margit, az Ökoplan 97 Kft. ügyvezetője. Kijelentését Kónya Károly, a felügyelőség új igazgatója lapunk érdeklődésére igen meglepőnek nevezte. – A hivatal az egész Péteri-major-ügyet felülvizsgálja. Az eljárás eredménye hamarosan elkészül – közölte.Kovács György, a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. dél-pesti szennyvíztisztítójának igazgatója számára nem világos, hogy az szennyvíziszapot a Péteri-majoron belül az Urbura vagy az Ökoplan területére rakják-e le. – A cégek emberei mutatják meg, hova kell leborítani az iszapot – árulta el érdeklődésünkre. Kovács úgy tudja, hogy jelenleg csak az Ökoplannak van érvényes engedélye az iszap átvételére. Ezzel szemben Haffnerné azt állította, hogy a szennyvízmű hulladékát nem ők, hanem továbbra is az Urbura veszi át. Opris Sándor, az Urbura Kft. vezetője az elmúlt napokban nem tudott válaszolni a kérdéseinkre, de megígérte, hogy szerdán mindenről beszámol.Nem tisztázott, hogy a szennyvíziszap milyen veszélyességi kategóriába tartozik. Kovács György szerint az anyag egyáltalán nem minősül veszélyesnek és a mezőgazdaságban kitűnően hasznosítható. Lapunk azonban úgy tudja: a 102/96-os kormányrendelet alapján az iszap mindaddig veszélyes hulladéknak számít, amíg minősítését nem végzik el. Erre egy birtokunkban lévő levélben Bódás Sándor, a fővárosi önkormányzat illetékes ügyosztályvezetője már tavaly novemberben felhívta Kepecs György, a részben külföldi érdekeltségben lévő csatornázási művek vezérigazgatójának figyelmét. Érdemi intézkedés azóta nem történt. Lapunk szakértője szerint – mivel ipari szennyvizet tartalmaz az iszap – legalább II. veszélyességi kategóriába tartozó hulladéknak tekinthető.Geiger Ferenc, Soroksár – Budapest huszonharmadik kerületének – polgármestere elmondta, hogy a lakosság eddig nem panaszkodott a Péteri-majorban folyó tevékenységre. Elismerte, hogy a cégek a veszélyes tevékenységük ellentételezéseként jelentős összeggel támogatják az önkormányzat által létrehozott Soroksári Dunáért Alapítványt. Úgy tudjuk, hogy ez az összeg minden átvett iszapköbméter után százötven forintot tesz ki, ám ezt a polgármester nem kívánta megerősíteni. Azt állította, hogy a pénzt a európai hírű Molnár-sziget ökológiai rehabilitációjára fordítják. Jelenleg egy új híd építését tervezik, amely alatt a mostaninál több víz folyhat majd át. Az alapítvány támogatását Haffnerné, az Ökoplan ügyvezetője is elismerte.