Elmaradt az egykori Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) főnyomozójának meghallgatása az olajbizottság tegnapi ülésén, melyre a testület a rendőrség jelenlegi és volt vezetőit – köztük a vasárnap őrizetbe vett Sándor Istvánt – hívta meg. A Legfőbb Ügyészség átadta a bizottságnak az olajügyekben érintett cégek adatait, dokumentumait tartalmazó „térképet”.A Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal levele szerint – melyet Pallag László elnök olvasott fel az olajbizottság ülésén – a volt főnyomozó őrizetbevétele nem függ össze az olajügyekkel, ám megítélésük szerint Sándor István minden nyilvánosság előtt tett nyilatkozata veszélyezteti a nyomozás menetét. Sándor meghallgatására így csak írásban feltett kérdések útján vagy a parlamenten kívül nyílik lehetőség – áll a levélben.A bizottság hosszas vita után úgy döntött, hogy felkéri az ügyészséget: délig adjon választ arra, milyen körülmények között tudja lehetővé tenni Sándor aznapi parlamenti meghallgatását.Két óra előtt érkezett meg Polt Péter legfőbb ügyész válasza, melyben közölte: Kandikó Gyula fővárosi főügyészhelyettes döntésének felülvizsgálatára nem lát alkotmányos lehetőséget, ám hozzájárul ahhoz, hogy a bizottsági tagok két órától felkeressék Sándort a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal épületében.A bizottság elfoglaltsága miatt elvetette ezt a lehetőséget, és ismételten felkérte a Legfőbb Ügyészséget, hogy biztosítson lehetőséget Sándor parlamenti meghallgatására, illetve – amennyiben ehhez nem járul hozzá – engedélyezze kihelyezett bizottsági ülésen a meghallgatást. A kihelyezett ülés időpontjáról a későbbiekben döntenek. Kiss Ernő – aki a Horn-kormány időszakában létrehozott KBI főigazgatója, azelőtt az ORFK gazdaságvédelmi főosztályának vezetője volt – elmondta: mivel 1989-ben sokan úgy gondolták, hogy a piacgazdaság körülményei között nincs szükség gazdaságvédő rendőri munkára, az osztályt megszüntették, s csak 1993-ban állították fel az ORFK-n a gazdaságvédelmi főosztályt. A rendőrség csak ekkor térképezte fel az olajügyeket, ezt követően 24 rendőrről merült fel, hogy kapcsolatba hozható az olajügyekkel, 13 esetben be is igazolódott a feltételezés. A rendőrség 1994-től kezdve érzékelte, hogy a szervezett bűnözés kezd bekapcsolódni az olajhamisításba. Kiss Ernő elmondta: 1993 és 1995 között olajügyekből jóval kisebb kockázattal sokkal nagyobb hasznot lehetett húzni, mint a kábítószerüzletből. Szerinte az ismertté vált bűncselekmények alapján mintegy 100 milliárdos kár származott a szervezett bűnözésből.Tonhauser László, a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálatának volt vezetője kiemelte, hogy 1993-ig nem létezett gazdasági rendőrség, s a kilencvenes évek elején hiányoztak a rendőri munkát szabályozó törvények. Az olajügyek egyik lehetséges megoldásának nevezte, ha az eljáró hatóságok mindegyike összerakja a rendelkezésre álló dokumentumát, ami az olajügyek kapcsán az elmúlt tíz évben keletkezett. – Ezek után rövidesen tisztázni lehetne az olajügyeket, ám ehhez politikai akarat kéne, ami egyelőre nincs meg – vélekedett. Jelezte: kíváncsi, hogy a titkosszolgálatok milyen információkkal bírnak az olajügyekről, a rendőrség ugyanis már átadta a rendelkezésre álló iratokat. Kérdésre válaszolva Tonhauser cáfolta, hogy kapcsolatban állt volna Nógrádi Zsolttal. Kuzma Mihály haláláról pedig elmondta: a rendőrségi szakértők meggyőzték arról, hogy az idegenkezűség kizárható. A rendőri vezetők meghallgatása lapzártánkkor zárt ülésen folytatódott.A Legfőbb Ügyészség hétfőn átadta az olajbizottságának az úgynevezett olajtérképet, azaz az olajügyekben szereplő cégekre vonatkozó adatok gyűjteményét – tájékozatta az ügyészség az MTI-t. A közlemény szerint az ügyészség az elmúlt hetekben jelentős erőfeszítések árán, az adatvédelmi szempontokat is figyelembe véve gyűjtötte ki az adatokat az olajbizottság kérésére. Az elkészült anyagot Polt Péter legfőbb ügyész véleményezésre megküldte Majtényi László adatvédelmi biztosnak, s az írásbeli állásfoglalás megérkezte után továbbította azt a bizottságnak.
Pallag pert vesztett. Pallag László megsértette Szabó Iván személyiségi jogait és valótlanul állította 2000. június 9-i sajtótájékoztatóján, hogy a volt pénzügyminiszter pénzügyi fedezetet biztosított olajügyletekhez – döntött csütörtökön a Békéscsabai Városi Bíróságon dr. Futó Rózsa bírónő. A tárgyaláson Pallag László nem volt jelen, a felperes Szabó Iván viszont megjelent a bíróság előtt. Szabó jogi képviselője a további jogsértő magatartás megtiltását, nyilvános elégtételt és egymillió forint nem vagyoni jellegű kártérítés megítélését kérte a bíróságtól. Pallag jogi képviselője a per megszüntetését kérte. A kisgazda politikusnak a bíróság megtiltotta a további jogsértő magatartást, és nem vagyoni kártérítés címén 500 ezer forint megfizetésére kötelezte. Ezenkívül Pallag Lászlónak 15 napon belül sajtótájékoztatón kell közzétennie az ítéletet és annak indoklását. Az ítélet nem jogerős, az alperes fellebbezést nyújt be.
