Nagyító alatt az APEH múltja

M inarik György, Pitti Zoltán és Vida Ildikó jelent meg az olajbizottság tegnapi ülésén az APEH volt és jelenlegi vezetői közül. A szintén meghívott Kékesi László írásban tájékoztatta a bizottságot, míg Simicska Lajos távol maradt az üléstől. A meghallgatások során a VPOP és az APEH tervezett összevonásáról szólva Pitti Zoltán – aki 1994 novemberétől 1996 decemberéig töltötte be az elnöki posztot – elmondta: 1989-től 1990-ig a gazdasági vállalkozások száma 250 ezerről egymillióra ugrott. A változások jelentős adminisztrációs terhet róttak az APEH-re, amit súlyosbított, hogy a hatóság 7400 fős létszáma 1995-ig kötött volt. A közteher-viselési kötelezettség miatt felvetődött az adóigazgatóság, a VPOP és a társadalombiztosítás információs bázisai összekapcsolásának elképzelése, de a koncepció kizárólag a különböző alrendszerek összehangolását célozta. A tervezet kidolgozását Pitti miniszteri megbízottként felügyelte, Arnold Mihály VPOP-vezető hatásköre ugyanakkor változatlan maradt. – Az 1996 januárjában elkészült koncepciót miniszteri értekezleten elvetették, holott a három eltérő rendszernek közteher-viselési szempontból átjárhatónak kellett volna lennie – mutatott rá Pitti Zoltán.Lentner Csaba (MIÉP) ismertetett egy 1995-ös pénzügyminisztériumi rendeletet, miszerint a tárca az áfa-visszaigénylések 15 százalékának ellenőrzését tartja kívánatosnak az 1994-es 1,4 százalékhoz képest. A képviselő bejelentette: információi szerint 1993–94-ben a fővárosi igazgatóság revizorainak számát nyolcvan főről húsz főre csökkentették. Az utóbbit Vida Ildikó, az APEH jelenlegi elnöke a rendelkezésére álló információk alapján kizártnak tartotta, s rámutatott: az APEH-nél 1994-ben indult a VPOP-val való együttműködés. A Mol Rt. vevőlistája alapján körülbelül ezer céget ellenőriztek, s a vizsgálatot 300 esetben követte büntetőfeljelentés. Kiemelte, hogy 1993-ban az adóhatóságnál rendkívül kedvezőtlen személyi és informatikai körülmények uralkodtak, 300 adóellenőrre 350 ezer áfa-visszaigénylés jutott. Pitti Zoltán hozzátette: a hatóság 2500 fős létszámából körülbelül 1800 fő volt revizor, s az 1994-es kapacitással jogi személyiségnek minősülő vállalkozásoknál tíz, nem jogi személyiségeknek minősülő vállalkozásokál 33, míg egyéni vállalkozóknál 42 évente végezhetett volna átfogó vizsgálatot az APEH. Minarik György 1990-től 1994-ig hivatalban lévő elnök rámutatott: az adóhivatal 1992-ben találkozott először olajüggyel, de kiderült, hogy csak belföldön előállított vagy forgalomba hozott gázolajjal foglalkozott. Cáfolta Lentner azon állítását, miszerint 1988 és 1994 között az APEH-nél sem elnöki utasítások, sem irányelvek szintjén sem szabályozták az áfa-visszaigénylések körét.Juhász Ferenc (MSZP) kérdéseire válaszolva a megjelent vezetők cáfolták, hogy hivatali idejük alatt kormányzati kérés érkezett volna olajügyekkel kapcsolatos célvizsgálatra, s kizártnak tartották azt is, hogy az APEH informatikai rendszerébe bárki nyom nélkül bejuthatott vagy onnan adatokat eltüntethetett volna. Egybehangzóan kijelentették: nem álltak kapcsolatban olajvállalkozókkal, s nekik sem volt ilyen körben tevékenykedő cégük. Az ülésről távozó Minarik György újságíróknak elmondta: soha nem állt kapcsolatban Tóth Béla vállalkozóval. Pintér Sándorral volt közösen tulajdonú vállalkozása, de hangsúlyozta: mikor belügyminiszter lett, Pintér azonnal kilépett a Preventív Rt.-ből.Tóth Károly (MSZP) az ülésen bejelentette: visszavonja Homoki János (FKGP) bizottsági meghallgatására tett javaslatát, mivel véleménye szerint a honvédelmi tárca politikai államtitkáráról bebizonyosodott, hogy kapcsolatban állt az olajbűnözőkkel. Tóth ugyanakkor Pintér Sándor mellett javasolta Demeter Ervin, a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter meghallgatását is. Bejelentette továbbá, hogy a Fidesztől függetlenül ő maga is a parlament elé terjeszt egy „zárójelentés-javaslatot” a bizottság munkájáról.Az ülés ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott, mivel Pallag László FKGP-s bizottsági elnök csak ilyen körülmények mellett volt hajlandó ismertetni egy olyan szigorúan titkos iratot, amelyben Homoki János neve is szerepel. A sajtó kizárásával megtartott megbeszélés után elhangzott, hogy semmi sem indolkolja a honvédelmi államtitkár meghallgatását.