A földművelésügyi minisztérium a környezetvédelmi tárcától saját igazgatása alá vonná a természetvédelmi területeket – derül ki a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslatból. Információink szerint az FVM valótlanul állítja, hogy az előterjesztéshez az igazságügyi és a zöldtárca is egyetértését adta.Lapunk értesülése szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a kormány elé október végén beterjesztett törvényjavaslatában a Nemzeti Földalapba, azzal együtt pedig az FVM felügyelete alá vonná az állami tulajdonú védett és védendő földeket, az erdők kivételével. A javaslat az ország több mint kétszázezer hektárnyi, természetvédelmi oltalom alatt álló területét érinti, többek között a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Park nagy részét.Az előterjesztés egy kezünkbe került tárcaközi kritikája szakmailag megalapozatlannak tartja az FVM tervét, különösen annak indoklását. A törvényjavaslat a Nemzeti Földalap birtokpolitikai céljai közé sorolja „a természetvédelem hatékonyabb megvalósítását”, ezzel próbálja alátámasztani a védett területek „bekebelezését”. A kritika szerzője szerint ez értelmezhetetlen. A védett területek elsősorban természetvédelmi rendeltetésűek, kezelésük pedig a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) feladata. Az FVM tehát elvonná a zöldtárca hatáskörét.Csepregi Istvántól, a KöM közigazgatási helyettes államtitkárától megtudtuk: az első két tárcaközi egyeztetési körben még nem volt szó a védett területekről, ám a törvényjavaslatba meglepő módon később „becsempészték” azokat. Csepregi elmondta: amikor értesültek a megváltozott tervről, az Alkotmánybíróság egy 1994-es határozatára és a természetvédelmi törvényre hivatkozva jelezték, hogy helytelen az FVM koncepciója. A védett természetvédelmi területek nem szerepelhetnek a Nemzeti Földalapban, ezért az előterjesztés ezen pontja ellen írásban tiltakoztak. Az államtitkár hozzátette, hogy tudomása szerint továbbra is ez a tárca hivatalos álláspontja.Lapunk megtudta: az FVM mindezeknek ellentmondva azt írta az előterjesztésére, hogy a KöM és az Igazságügyi Minisztérium egyetértését adta hozzá. Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára nem kívánta tisztázni a súlyos ellentmondást. A tárca sajtóosztálya Tamás Károlyhoz intézett kérdéseinkre csak annyit közölt: a kormány-előterjesztés nem nyilvános.Jobbágy Zsuzsanna, az igazságügyi tárca főosztályvezető-helyettese elzárkózott értesülésünk kommentálásától, miszerint jóváhagyásuk nélkül került a nevük az FVM dokumentumára. Elmondta, hogy tudomása szerint a kormány kedden foglalkozik a kérdéssel. A Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat esetleges jogi aggályait egyelőre nem tárják a közvélemény elé.Haraszti László, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi irodájának vezetője emlékeztetett: a földalapot azért hozzák létre, hogy földvásárlással és értékesítéssel, illetve haszonbérbe adással segítsék a birtokkoncentrációt. Megerősítette, hogy amennyiben ebbe a rendszerbe helyeznék a védett területeket is, összeütközésbe kerülnének a természetvédelmi törvénnyel. Ugyanazt a politikai hibát követnék el, amelyet az Antall-kormány a kárpótlás idején, amikor védett területeket is kiosztott. Akik akkor természetvédelmi oltalom alá eső földekhez jutottak, azzal kellett szembesülniük, hogy hiába került a tulajdonukba a terület, mégsem művelhették úgy, ahogyan más földeken gazdálkodó társaik. Ez feszültségekhez, a természetvédelmi jogszabályok megsértéséhez vezetett.Haraszti felhívta a figyelmet rá: a mai napig tart e hibás koncepció alapján kiosztott földek visszavásárlása, ebből is látszik, hogy mennyire ésszerűtlen lenne egy másik párhuzamos birtokrendezés alkalmával ismét magánosítani egyes védett területeket. A természetvédelmi szakember szerint azért kerülhettek a törvényjavaslatba a természetvédelmi földek, mert egyes alacsonyabb beosztású minisztériumi munkatársak nem veszik a fáradságot, hogy komolyan áttekintsék a kérdést.A tárcaközi egyeztetésen készült, már említett dokumentumból kiderül: az aggályokat erősíti, hogy az FVM a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program ez évi, rá rótt feladatait sem hajtotta végre. A kormányhatározat alapján a programra elkülönített 6,5 milliárd forintnak csak töredékét fordította környezetvédelmi célokra.
Gyermekpornográfia miatt tartóztattak le egy borsodi férfit