Több húsmarhát exportálhatnánk

Mátyás király uralkodása idején évente 500-600 ezer hízóökröt vittek vásárra Nürnbergbe és Milánóba a történelmi Magyarország területéről, ma a vágómarhaexportunk nem több 30-40 ezer tonnánál – mondta a Magyar Nemzetnek Stefler József. A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara szarvasmarha- és juhtenyésztési intézetének igazgatója állítja: a magyar hízómarha-állomány mentes a fertőzéstől, mindazon-által igen kemény fellépés szükséges ahhoz, hogy csempészáruként egy kiló marhahús se jusson be az országba.Közvetlenül nem fenyegeti a rettegett kergemarhakór a magyar szarvasmarha-állományt, de csak akkor lehetünk teljes biztonságban, ha csempészáruként senki sem hoz be hazánkba tőkehúst – figyelmeztet Stefler József professzor, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara szarvasmarha- és juhtenyésztési intézetének igazgatója.Elszántan kell fellépni az országhatáron, ha meg akarjuk őrizni a magyar állomány évtizedek óta tartó fertőzésmentességét, és hogy exportőrök maradhassunk, ország-világ előtt hitelt érdemlően kell bizonyítanunk: jó úton járunk.A kergemarhakór megakadályozása érdekében szigorú kontroll szükséges a határállomásokon, mert nem kizárt, hogy az importjoggal rendelkező kereskedők hasított marhaszállítmányával a betegség kórokozója bejuthat Magyarországra. Egyébként számítani kell arra is, hogy a marhahús iránti kereslet idehaza és külföldön is viszszaesik átmenetileg – mondta az intézetigazgató.Hazánktól főként Horvátország és Görögország vásárol szarvasmarhát, de kisebb tétel Németországba, Olaszországba és az arab államokba is jut.A vágómarhaexport értéke évi százmillió dollár körüli, ami 30-40 ezer tonna húsmarhát jelent. Sajnálatos – fűzte hozzá Stefler József –, hogy a termelés e területen alig több, mint az export. Ha a kergemarhakór miatt esetleg a volt Szovjetunió utódállamai is hazánktól vásárolnának szarvasmarhát, félő, hogy nem tudnánk kielégíteni az igényeket.Mátyás korában 500-600 ezer szarvasmarhát exportáltak az akkori Magyarország területéről, ám még a hatvanas években is 300-500 ezer tonna volt hazánkban az évi vágómarha-mennyiség.Mivel aggasztóan csökkent a fogyasztás, ma a százezer tonnát sem éri el. Miközben Európában az évi marhahúsfogyasztás 20 kiló körüli (az Egyesült Államokban és Kanadában 30, Argentínában 60), nálunk mindössze öt kiló. A marhanúst felhasználó magyarországi gyorsétteremláncok kétharmad részében már itteni húsból készül a hamburger. Várhatóan növekedni fog ez az arány. Ám ahhoz, hogy elérjük a nyolc-tíz kilós tőkehúsfogyasztást, legalább öt év kell – vélekedik Stefler József. – Fel kell futtatni a termelést, aminek biztató jelei vannak. A jövő évi húsmarha-támogatásnak megvan a szakmai alapja. Az agrártárca terveit ismerve a fejlesztésnek van realitása, ám ehhez kell még egy-két év.– A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara már a jövőre gondol, amikor külső források felhasználásával – kiemelt témaként – évi 15-20 millió forintot költ húsmarhatartási és -tenyésztési kutatásokra, illetve az ágazat menedzserképzésére. Most fejeztünk be egy magyar–kanadai menedzserképzési kurzust a gyepre alapozott marha-, birka- és szarvastartásról. Rajtunk nem múlik a termelés felfuttatása, és biztató, hogy az egyetem külföldi partnerei is „szövetségesek” a magyar szarvasmarha-tenyésztés rangjának visszaállítására irányuló kutatómunkánkban és az oktatás színvonalának emelésében – mondta Stefler professzor.