Előkészületek a tarifaközösségre

Megkezdte ezen a héten érdemi működését a Közlekedési és Hírközlési Minisztériumon belül létrejött Központi Fejlesztések Irodája – tájékoztatta lapunkat Manninger Jenő politikai államtitkár, akit az egyben az iroda vezetésével bíztak meg. Az államtitkár elmondta: Budapesten és vonzáskörzetében mintegy 3,5 millió ember él, ezért nem választható szét a főváros és a központi régió infrastruktúrafejlesztési programja. Az iroda a fejlesztésekkel kapcsolatos döntéselőkészítő, egyeztető és koordinatív feladatokat látja majd el. A legfontosabb teendők közé tartozik a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) megalakításának előkészítése és az elővárosi vasút fejlesztése – tette hozzá Manninger Jenő.Az érintett körzetben, mint ismeretes, három társaság – a BKV, a MÁV és a Volán – biztosítja a tömegközlekedést, ám a viteldíjakat és a kedvezményeket az egyes társaságok eltérően állapítják meg. Különbségek tapasztalhatók a szolgáltatások mennyiségi és minőségi jegyeiben is. Ennek az utazóközönség látja kárát. A BKSZ elsősorban azért jönne létre, hogy a központi régióban a tömegközlekedést mind többen vegyék igénybe, mentesítve a zsúfolt köz- és fővárosi utakat.A szövetség megalakulásának első lépéseként a viteldíj- és kedvezményrendszereket hangolják össze, ezt követné az utaskiszolgálás színvonalának emelése. A tarifaközösség – vagy egységesített bérletrendszer – bevezetését nem is igazán a döntések késlekedése, hanem gazdasági okok hátráltatták. Az Országgyűlés által elfogadott költségvetésben a MÁV-nak és a Volánnak biztosítják a kedvezményes bérletek miatt kieső bevételeket. A BKV esetében a Fővárosi Közgyűlés hozott határozatot a támogatásról, amelyet februárban, a 2001-es költségvetés elfogadásakor remélhetőleg megerősítenek, így a közös bérlet bevezetésének legfontosabb feltétele teljesül. A technikai feltételek megteremtése után a közös bérletrendszert így 2001 második vagy harmadik negyedévében bevezethetik.Az elővárosi vasút fejlesztése kiemelt szerepet kap, mert a vonat számos fővárosi állomáson is megállna, ez – megfelelő díjszabással – gyorsabb és előnyösebb lenne az utazóközönségnek, mint a főváros tömegközlekedési eszközei. Az elővárosi vasút kihasználásának legnagyobb akadálya a tarifapolitikán kívül az, hogy nem áll rendelkezésre kellő számú és megfelelő komfortot biztosító vasúti kocsi, és gondot jelent a főváros környéki állomások megközelítése, valamint a személyi járművek tárolása. Folyamatban van 160 elővárosi vasúti kocsi felújítási szerződésének előkészítése, ezekből néhány jármű még az idén forgalomba állhat. Legutóbb a MÁV 19 felújított kocsit helyezett üzembe a Budapest–Nagykáta–Újszász– Szolnok útvonalon.Az államtitkár szerint az iroda – amelynek munkáját szakértői testület támogatja – célja, hogy tartós együttműködés alakuljon ki e területen a közlekedési tárca, a főváros, az érintett polgármesteri hivatalok és a régió területfejlesztési szervei között. A járművek mellett elsődleges például a parkolók felújítása vagy az állomásokhoz vezető utak rendbehozatala, ami csak térségi részvétel mellett valósítható meg – hangsúlyozta a közlekedési tárca államtitkára. A régió fejlesztési terveiben új kerékpárutak, szennyvíztisztító telepek építése, illetve útfelújítások is szerpelnek. A térség legnagyobb beruházása mindenképpen az M0-s körgyűrű továbbépítése lesz, de a program az útszélesítések terveit is tartalmazza. Az együttműködés keretein belül tervezik például a tízes számú főút négy forgalmi sávra való bővítését, Budapest határától Pilisvörösvárig.