Brüsszel sunnyog: nem válaszolt az Európai Bizottság a Magyarországot ért fenyegetésre + videó

A Magyar Nemzet kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz annak a videónak az ügyében, amelyben egy ukrán katonatiszt Magyarország elleni katonai fellépés lehetőségét vetette fel. Válasz mindeddig nem érkezett sem a bizottság központi címéről, sem Ursula von der Leyen elnök, sem Marta Kos bővítési biztos kabinetjétől.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Brüsszelben (Forrás: AFP)

Az ügy súlyára tekintettel a Magyar Nemzet levél fordult az Európai Bizottsághoz. Megkeresésünket elküldtük a testület központi e-mail-címére, valamint Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Marta Kos illetékes biztos címére is. 

Lapunk arra kért választ, miként értékelik egy uniós tagállammal szembeni katonai fenyegetés lehetőségét felvető nyilvános kijelentéseket, és terveznek-e bármilyen lépést vagy magyarázatkérést az ukrán féltől.

A Magyar Nemzet azt is megkérdezte: összeegyeztethetőnek tartják-e az ilyen kijelentéseket az Európai Unió alapértékeivel és a tagállamok közötti szolidaritás elvével, illetve milyen garanciákat tudnak nyújtani a magyar állampolgároknak.

A megkeresésre azonban mindeddig semmilyen válasz nem érkezett. Az Európai Bizottság részéről sem megerősítés, sem elhatárolódás nem történt, noha a kérdés egy uniós tagállam biztonságát és az uniós szolidaritás elvét is érinti.

Brüsszel hallgatása után joggal merül fel a kérdés: hogyan reagál az Európai Unió, ha egy tagállamot nyílt fenyegetés ér?

De ki is Jevhen Karasz, és kik állnak mögötte? A BBC már egy 2015-ös dokumentumfilmjében is foglalkozott Karasszal. Amikor a riporter megkérdezte tőle, nácinak tartja-e magát, a válasz a következő volt: „Nem vagyok náci, ukrán nacionalista vagyok.” Ám rögtön utána felsorolta azokat, akikkel „konfrontációjuk” van: az oroszok, a zsidók és a lengyelek. Karasz szerint ezek a csoportok túl nagy hatalommal bírnak az üzleti és politikai életben  – derül ki a Hír TV összeállításából.

A C14 és a hozzá hasonló csoportok a 2013–2014-es kijevi események, a Majdan idején váltak megkerülhetetlen tényezővé. Ők voltak a leghatékonyabbak a rendőrök elleni utcai harcokban, amelyek során 100 tüntető és 13 rendőr vesztette életét, és amelyek végül a Janukovics-kormány bukásához vezettek.

A veszélyre azonban már évtizedekkel korábban figyelmeztettek. Leonyid Kucsma, Ukrajna korábbi elnöke 2001-ben prófétai szavakkal illette a helyzetet.

Az embereknek meg kell érteniük, hogy bizonyos körülmények között felütheti a fejét a barna pestis Ukrajnában. És oda kell figyelnünk, mert apró dolgokkal kezdődött minden Münchenben is, aztán beborította a világot

– fogalmazott Kucsma.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Brüsszelben (Fotó: AFP)