Így képzeli el a sajtószabadságot Tusk és Zelenszkij

Európában a demokratikus működés és a sajtószabadság alapértéknek számít, a közelmúltban mégis két országban is komoly aggodalmakat vetettek fel a hatalom médiát érintő lépései. Ukrajnában Volodimir Zelenszkij, Lengyelországban pedig Donald Tusk kormánya alakította át, illetve korlátozta egyes, a kormány számára kritikus médiumok működését hatalomra kerülésük után. A döntéseket biztonsági és politikai indokokkal magyarázták, a lépések azonban komoly kérdéseket vetettek fel a sajtószabadság állapotáról a két országban.

2026. 02. 13. 6:23
Volodimir Zelenszkij és Donald Tusk (Fotó: AFP)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orosz befolyás visszaszorítására hivatkozva több médium működését is korlátozták Ukrajnában az elmúlt években. Az intézkedéseket az ukrán vezetés nemzetbiztonsági okokkal indokolta, ugyanakkor több nemzetközi szervezet a sajtószabadság helyzete miatt fogalmazott meg aggályokat.

Zelenszkij hatalomra kerülése után sorra tiltotta be a számára kritikus ukrán médiumokat (Fotó: AFP)
Zelenszkij hatalomra kerülése után sorra tiltotta be a számára kritikus ukrán médiumokat (Fotó: AFP)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2021 februárjában három televíziós csatorna – a ZIK, a NewsOne és a 112 Ukraine – működését tiltotta be, mivel a hatóságok szerint oroszbarát propagandát terjesztettek.  Az adók Vlagyimir Putyin ukrajnai bizalmasának, Viktor Medvedcsuknak, az oroszbarát Ellenzéki Platform – Az Életért párt vezérének az érdekeltségébe tartoztak, műsoraik kemény kritikákat fogalmaztak meg a jelenlegi hatalommal szemben.

Elemzők már akkor is figyelmeztettek, a durva precedenssel a teljes ukrajnai sajtót megfélemlíti a hatalom.

Zelenszkij később betiltotta az ellenzéki Strana.ua hírportált, és szankciókat vezetett be annak főszerkesztője, Ihor Huzsva ellen. Jogászok bírálták az intézkedéseket, mivel szerintük azoknak „nincs jogi alapjuk”. A döntés mindössze hat hónappal a három televíziós csatorna bezárása után történt. Majd szintén 2021-ben akkor közel 27 év működés után megszűnt Ukrajna egyetlen angol nyelvű, a nyugati körökben is mértékadónak számító, a mindenkori hatalmat gyakran bíráló Kyiv Post, miközben az elnöki hivatal tagadta, hogy köze lenne a lap bezárásához. A lap később egy új csapattal újraindult.

Az ukrán vezetés az intézkedéseket az orosz agresszió elleni védekezéssel, valamint az ország szuverenitásának és területi integritásának védelmével magyarázta.

A lépések azonban nemzetközi visszhangot is kiváltottak. Több szervezet, köztük az Európai Újságírók Szövetsége és a Nemzetközi Újságíró Szövetség aggodalmát fejezte ki a sajtószabadság esetleges korlátozása miatt, és a döntések felülvizsgálatát szorgalmazta.

A betiltott csatornák újságírói később First Independent néven új platformot indítottak, amely azonban rövid időn belül megszüntette működését.

Közben Ukrajnában 2022 decemberében új médiatörvényt is elfogadtak, amely jelentősen bővítette az állami médiafelügyelet jogköreit. A szabályozás alapján a hatóságok szélesebb ellenőrzést gyakorolhatnak a televíziók, rádiók, online médiumok és közösségi felületek felett.

A háborús helyzetben az országos televíziós csatornákat egy közös műsorfolyamba szervezték, amit az ukrán vezetés az egységes tájékoztatás és a dezinformáció elleni fellépés szükségességével indokolt.

Nem csak Ukrajnában volt példa vitatott médiabeavatkozásokra: Lengyelországban Donald Tusk kormánya is látványos lépésekkel nyúlt a közmédiához, miután a választási győzelmet követően átvette a kormányzást.

2023 decemberében Donald Tusk új lengyel kormánya jelentős változtatásokat hajtott végre, ennek részeként:

Bartlomiej Sienkiewicz kulturális miniszter felmentette a közszolgálati televízió (TVP), a közszolgálati rádió, valamint a PAP állami hírügynökség vezetőit, és új felügyelőtanácsokat neveztek ki az intézmények élére. Az intézkedések a lengyel közmédia irányításának átalakítását eredményezték.

A lépések éles politikai vitát váltottak ki Lengyelországban. A korábbi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusai és támogatói tiltakozásokat szerveztek, és azzal bírálták a döntést, hogy az a közmédia politikai befolyás alá vonását jelenti. A közmédia székházainál demonstrációk zajlottak, a kormány intézkedéseit pedig több ellenzéki szereplő is kifogásolta.

Az új kormánynak szüksége van a közmédia illegális átvételére, hogy elzárja a lengyeleket a kellemetlen igazságtól. Például a Tusk-kormány beleegyezése az uniós migrációs paktum elfogadásához, amely kényszerköltöztetést vagy pénzbüntetést feltételez

– jelentette ki Mateusz Morawiecki korábbi lengyel kormányfő, a PiS politikusa egy videóüzenetben, amelyet a közösségi oldalán osztott meg.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Donald Tusk (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.