Mérjük és nyeljük

Már megint nem látni a szmogtól – sóhajt az ember, főleg ilyenkor, télen, mikor gyakran van nyirkos idő, szitál a köd, kipufogógáz lebeg az aszfalt fölött, s a lámpák fényköre összeszűkül a házfalak közt.A füstködképződés a légszennyező anyagok feldúsulását jelenti, szmogriadót akkor kell elrendelni, mikor ezek koncentrációja eléri a megállapított határértéket – definiálja röviden a fogalmakat Fejesné Sándor Valéria, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa. – A szmognak két fajtája különböztethető meg: az úgynevezett téli, vagyis „londoni” típusú, illetve a nyári, azaz „Los Angeles-i” típusú. Budapesten elméletileg mindkettő előfordulhat, ám erre még nem volt példa.A szmog kialakulása nagymértékben függ az időjárási körülményektől, a szél irányától, sebességétől, valamint a levegő hőmérsékletétől és páratartalmától. Szmogriadó elrendelését meteorológiai szempontból az úgynevezett anticiklonális időjárás indokolja, ilyenkor magas légnyomás uralkodik a talaj mentén, s gyenge a légmozgás.– A londoni típusú szmog a szélmozgás megszűnésével alakul ki: sem függőleges, sem vízszintes irányú „átkeveredés” nincs. A nyári típusú szmog a forgalom növekedésére vezethető vissza: az erőteljes napsütés feldúsítja a járművek kipufogócsövéből kiáramló nitrogén-dioxidot, ami – különösen tartósan harminc fok feletti hőmérsékleten – talaj menti ózon megjelenéséhez vezet. A talaj menti ózon nem keverendő össze a magas légköri ózonnal, amelyet az ózonlyuk növekedése kapcsán emlegetünk. A magas légköri ózon esetében a fogyás, a talaj menti esetében a feldúsulás a sajnálatos, ez utóbbi ugyanis erősen toxikus gáz, rendkívül káros a szemre és a légutakra – teszi hozzá a meteorológus.A „föld közeli” ózon, a kénvegyületek, a nitrogén-dioxid és a szálló por egészségkárosító hatása kísérletekkel igazolható ugyan, ám a megbetegedések és a légszennyezettség között nem minden esetben lehet konkrét összefüggést találni – hangsúlyozzák a szakemberek. Létezik olyan vélemény is, miszerint a légúti megbetegedések közül minden negyedik, a keringési zavarok közül minden ötödik eset vezethető vissza a légszennyezettségre.– Az összefüggések vizsgálatakor tekintettel kell lenni arra, hogy az eredményeket számtalan egyéb tényező is befolyásolja, mint például a hőmérséklet, a levegő páratartalma, továbbá a belső légtéri levegőszennyezettség is – mondja Vámos Adrienn, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) fővárosi intézetének munkatársa, aki azt a tanácsolja: a szülők lehetőleg ne a forgalmas utak mentén sétálgassanak gyermekeikkel, és lehetőleg sokat tartózkodjanak tiszta természeti környezetben.Budapest külső téri légszennyezettségét szintén az ÁNTSZ fővárosi intézete ellenőrzi nyolc telepített és egy mobil állomásból álló monitoringhálózattal. A talaj menti ózontartalom mérésére csak három állomás műszerei képesek, valamennyi vizsgálja viszont a levegő nitrogén-dioxid-, kén-dioxid-, szén-monoxid- és porkoncentrációját. Egy 1999-es felmérés, amelyet a London Kutatási Központ végzett, arra az eredményre jutott, hogy a műszerek nincsenek jó állapotban, ráadásul az elhelyezésük sem szerencsés, ezért nem a valóságnak megfelelő értéket mérik. Bobvos János, az ÁNTSZ munkatársa szerint ebből csupán annyi igaz, hogy a műszerek elavultak.– A rendszer teljes cseréjére szükség van, s év végére – PHARE-pályázat segítségével – Budapest új monitoringrendszert kaphat, amely hat állomást számlál majd – mondja. Azzal azonban nem ért egyet, hogy az állomásokat annak idején nem megfelelő helyre telepítették: négy állomás a belső területek forgalmas csomópontjain (Baross tér, Erzsébet tér, Kosztolányi Dezső tér, Széna tér), négy a külső kerületekben (Csepel, Kőbánya, Óbuda, Zugló) található.A monitoringrendszer Pólay István, a Főpolgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyosztályának vezetője szerint is elavult: a berendezések a nyolcvanas évek elejének technológiáját képviselik, akkor készültek, mikor még az ipari tevékenységből származó szennyező anyagok – a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok – számítottak a legfőbb szennyezőknek. Az azóta eltelt tíz év alatt az ipari szennyezés erőteljesen visszaesett, helyét a kipufogógáz, illetve a szálló por vette át. A világ ötven nagyvárosának levegőjét összehasonlító felmérés Budapest „klímáját” még így is a középmezőnybe sorolta: a kén-dioxid-szennyezettség alapján rangsorolva a 35. helyre került (ebben Mexikóváros a legszennyezettebb), míg a szálló port tekintve a 15. lett (ezen a listán Róma az első).– Az újonnan felállítandó hat állomás közül négy már a közlekedésből származó egyéb káros anyagok, így például a szénhidrogének – benzol, tilol, xilol – észlelésére is képes lesz, míg a talaj menti ózon koncentrációját valamennyi méri majd. Hat mérőállomást telepítenek, az EU-direktívák szerint egy kétmilliós városban ennyi a minimum – mondja a szakember.Ahhoz azonban, hogy a létesítmények az egész város területét és az agglomerációt is lefedjék, a becslések szerint legalább harminc „légfigyelő bázis” kellene, mint Bécsben; ám ez anyagi okokból kivitelezhetetlen: az ÁNTSZ így is mintegy harmincmillió forintot költ a nyolc állomás évi fenntartására.A főváros 1994-ben megalkotott szmogriadó-rendelete szerint készültséget kell hirdetni, ha a Budapest területén működő nyolc mérőállomás közül kettő három órán át folyamatosan a határértéket meghaladó koncentrációt mér. Ha a határérték-túllépés 72 órán át tart, a készültséget felváltja a riadó első fokozata, s ha az első fokozathoz megadott határérték-túllépés további 72 órán át fennáll, a második fokozat lép életbe. Valamennyi fokozatban tilos a nyílt téri égetés; első fokozatban tilos megtartani a szabad térre tervezett gyermekrendezvényeket, második fokozatban tíz éven aluli gyermekeknek csak a reggeli és késő délutáni órákban ajánlott kilépni az utcára, s a légzőszervi betegségben szenvedők jobban teszik, ha otthon maradnak. A légszennyező ipari létesítményeket – fokozattól függően – tevékenységük megszabott mértékű korlátozására kötelezik, s egyre szigorúbb forgalomkorlátozást vezetnek be.Szerencsére még sosem kellett füstködriadót elrendelni, ezért senki nem tudja, mibe kerülne egy ilyen megszorító intézkedés. A rendelet 1998-as módosításakor készült hatástanulmány úgy becsüli, hogy egy szmogriadó napi 15–20 milliárd forintos bevételkiesést okozna a Budapesten működő vállalatoknak.Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke eltérő álláspontot képvisel. Szerinte a mérőállomások egy része működésképtelen, nem mér semmit, a működő eszközök pedig nem megfelelő körülmények között üzemelnek. Nem légkondicionált konténerekben vannak elhelyezve, márpedig az ilyen műszerek szélsőséges időjárási körülmények között – kemény hidegben vagy forróságban – „megbolondulhatnak”, a mért eredmények nem hitelesek. A politikus szerint sem nyolc, sem hat mérőhely nem elegendő ahhoz, hogy Budapest szennyezettségi fokáról teljes körű képet alkothassunk.– Tudományos alapossággal végzett felmérésnek és tereptanulmánynak kellene megelőznie azt a döntést, hogy hol kapjanak helyet az új mérőállomások. Ha ez megtörténik, a környezetvédelmi tárca 300 millió forinttal hajlandó támogatni az új monitoringrendszer kiépítését.Az elnök feltételezi, hogy az egészségügyi határértékeket úgy állapították meg, hogy sose kelljen füstködriadót elrendelni, ugyanis előre látható, hogy a BKV nem lenne képes megbirkózni a tömegközlekedésre utalt emberáradat elszállításával.A BKV-nál már óvatosabban fogalmaznak:– Rendkívüli helyzet esetén öt-hat százaléknyi pluszkapacitással tudnánk növelni járműveink befogadóképességét – mondja Antal Mihály forgalmi igazgató. – Csúcsidőben persze mindez vajmi kevés volna, a BKV így is másfél millió embert szállít naponta, s a járművekre – átszállásokkal együtt – ötmilliónál többen szállnak fel...Az igazi megoldás azonban – a füstködriadó-rendelettől függetlenül – az egészségügyi határértékek módosítása volna. Illés Zoltán februárban keresi meg e kezdeményezéssel az egészségügyi minisztert.