Soha nem voltak még olyan frissek a balatoni régió turisztikai szakemberei, mint idén. Meghívásukra a hét végén hat ország harminc kiállítója – többségében utazási és Tourinform-irodája – randevúzott Siófokon. Az Aranypart Hotel tanácskozótermeiben folyó diskurzus résztvevői főként arra voltak kíváncsiak, hogy mit remélhet a Széchenyi-terv milliárdjaiból a hazai „napfényipar”, jelesül a három megye, Somogy, Veszprém és Zala közös gondoskodását élvező Balaton.Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke a turisztikai napot megnyitó beszédében egyebek mellett hangsúlyozta: örvendetes, hogy megnőtt a szakma érdeklődése a somogyiak által kezdeményezett turisztikai börze iránt, és biztató, hogy a régióban már belátták az összefogás szükségességét a turizmusban tevékenykedők. Ez egyébként hazánk uniós csatlakozásának is egyik követelménye – fűzte hozzá.A Gazdasági Minisztérium (GM) szakfőtanácsosa, Péteri László egyszerű érvet talált a januári turisztikai börze iránti érdeklődésre. Lapunknak azt mondta: miután a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programja milliárdokat ígér, érthető az önkormányzatok, a turisztikai szervezetek, az utazási irodák és egyéb idegenforgalmi vállalkozások tájékozódási igénye.– Idén 25, jövőre 28,1 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés a turizmusra. Ha a további években is ilyen nagyságú lesz a fejlesztésre szánt összeg, a balatoni régió hat évre tervezett felzárkóztatásához szükséges – ma még irreálisnak tűnő – százmilliárd forint is előteremthető lesz – vélekedett Péteri László. Hangsúlyozta: a turizmus hat alapprogramjához az utolsó órában csatlakozott a lovas turizmus, ezzel együtt a Balatonnál is kulcskérdés a kerékpáros turizmushoz szükséges infrastrukturális feltételek, az úgynevezett bringautak kiépítése.A főtanácsos gyors és szakszerű pályázásra biztatta a jelenlévőket, hangsúlyozva: már az idei turisztikai főszezon is megérezheti a Széchenyi-pályázatok forgalomélénkítő hatását. Rosta Sándor ehhez hozzáfűzte: a balatoni régió pályázati kiírását e hónap 25-én hozzák nyilvánosságra.Remélhetően a tókörnyéki vállalkozók, szolgáltatást végzők, kiskereskedők – no meg a még gyanakvó külföldi turisták – is örülnek annak a most készülő törvénymódosításnak, amely egy átfogó jogszabály részeként lehetővé teszi, hogy a külhoniak valutában fizessenek a szolgáltatásért, a balatoni szobáért, az éttermi fogyasztásért, nota bene a strandpénztárnál vagy a palacsintásnál is.Az MNB devizaengedélyezési és -szabályozási főosztályának címzetes osztályvezetője lapunknak elmondta: aki a külföldi fizetőeszköz elfogadásának lehetőségével él, annak azt meg kell hirdetnie, és ki kell függesztenie az árfolyamtáblát. A valutából visszajáró összeget forintban kapja meg a külföldi állampolgár. Mivel a szolgáltatást igénybe vevő külföldinek lehetősége lesz kalkulációt készíteni és eldönteni, valutában fizet-e, várhatóan kevesebb lesz a szolgáltatási vagy a vendéglői „átverésről” szóló bejelentés, panasz, s ezzel egy időben csökken majd a sorban állási idő a hivatalos valutaváltóknál.A siófoki turisztikai börze legnépesebb csoportját az utazási irodák vezetői alkották. A déli part huszonnégy irodáját összefogó szövetségük elnöke, Csehlán Sándor többek között azt vetette fel, hogy a Balatonnál a múlt nyáron is éppen annyi nepper garázdálkodott, mint korábban, és továbbra sincs, aki megfékezné az erőszakos „vendégkísérőket”.Eközben a fizetővendég nélkül maradt villatulajdonosok ingatlanjai, kiadásra váró szobái teljesen lepusztulnak, mert bevétel híján nincs miből fejleszteni.A Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, Gyenesei István arra figyelmeztette a turisztikai tanácskozás résztvevőit, hogy miközben a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma a múlt nyáron is emelkedett a Balaton déli partján, a panzióké 28, a kempingeké pedig 17 százalékkal csökkent.A balatoni turisztikai börzéről – mint tapasztalhattuk – hasznos munícióval távoztak a résztvevők, akik a hosszúra nyúlt tanácskozási napot hajnalig tartó bállal zárták.
Vogel Evelin elismerte, ő készítette a hangfelvételeket