Ki építi újjá a lepusztult Boszniát?

A politikai és emberi kapcsolatok kiválóak Horvátországgal, a gazdaságiak viszont ez idő szerint sehol sem tartanak – nyilatkozta lapunknak a minap Csóti György, hazánk zágrábi nagykövete. A szarajevói magyar nagykövetet, Kocsis Kálmánt arról kérdeztük: vár-e, kap-e magyar segítséget az újjáépítéshez a sokat szenvedett Bosznia-Hercegovina?Bosznia elsősorban nem Magyarországtól, hanem az egész világtól remél újjáépítési segítséget. A délszláv háború olyan mérhetetlen károkat okozott a balkáni országban, hogy azt az elmúlt évek során csak enyhíteni lehetett – mondta lapunknak hazánk szarajevói nagykövete. Kocsis Kálmán szerint Bosznia-Hercegovina tisztában van azzal, hogy Magyarország segítségnyújtási lehetőségei igen korlátozottak, hazánkat a délszláv állam nem tekinti olyan donorországnak, mint az Európai Unió tagjait. Következésképpen tőlünk a politikai támogatás mellett kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatot vár. Ezen belül főként azt szorgalmazza, hogy javuljanak a rendkívül kedvezőtlen export-import arányok, és Magyarország ezzel is segítse megvalósítani Bosznia-Hercegovina egységes államiságra, gazdasági stabilitásra irányuló szándékát.Arra a kérdésre, hogy négy-öt éve volt-e alapja a magyar vállalatoknak, vállalkozásoknak – jelesül a dél-alföldieknek és a dél-dunántúliaknak – abban bízni, hogy részt vehetnek Bosznia újjáépítésében, Kocsis Kálmán azt válaszolta: ez egy naiv bizodalom volt, melyet – sajnálatos módon – az akkori magyar politika is gerjesztett. Tudni kell – emelte ki a nagykövet –, ha egy ország segíteni, segélyezni akar egy másikat, akkor ez a saját vállalatait, vállalkozásait részesíti előnyben. Például ha Hollandia részt vállal Bosznia újjáépítéséből, akkor nyilván a saját vállalatait vonja be a munkálatokba, enyhítve ezzel az otthoni munkanélküliség gondjait is. Tehát minden ország úgy gondolkodik, hogy segítségnyújtás esetén minél nagyobb hasznot kanyarítson ki a saját cégei számára.Most egyébként – a stabilitási egyezmény konferenciáján elhangzottak szerint – a magyar kormány egy százmillió eurós hitelkeretet nyit a délszláv országok megsegítésére, és erre Boszniában a legnagyobb az érdeklődés. A hitelkeret feltételei kedvezőbbek, mint korábban. Bosznia esetében ugyanis most Magyarország nem kér úgynevezett szuverén állami szupergaranciát a törlesztésre, hanem megelégszik egy alacsonyabb szintű kormányzati garanciával is. A hitelnek ily módon Bosznián kívül a magyar vállalkozások is haszonélvezői lesznek.