Korrupciós tár

Egyes vélemények szerint 1999-ben az 500 milliárd forintos közbeszerzési érték több mint 5 százaléka, azaz 25 milliárd forint vált kenőpénzzé – állítja Terták Ádám a Transparency Inter-national tanulmánykötetében.A tizenhét fős, tisztviselőkből és szaktekintélyekből álló szerzőcsapat Korrupció Magyarországon című tanulmánykötete emlékeztet a Transparency Interna-tional nemzetközi felmérésére is, amely szerint Magyarország a korrupciós fertőzöttség ranglistáján a vizsgált 99 ország közül a 31. helyre lépett előre, két pontot javítva az 1998-as adatokhoz képest. Így a kelet-közép-európai régióban csak Ausztria és Szlovénia megítélése jobb hazánkénál.Terták Ádám összegezte a közelmúltban készített nemzetközi korrupciós kutatások eredményét. Az Európai Fejlesztési és Befektetési Bank (EBRD) kimutatása szerint a korrupciós esetek gyakoriságát illetően már korántsem kedvező Magyarország helyzete. A régióban háromezer vállalat megkérdezésén alapuló adatok szerint a társaságok harmada rendszeresen alkalmaz kenőpénzt, részben a köz-, részben a magánszféra területén, éves forgalmának 3-4 százalékát fordítva a célra. Ezzel a vesztegetések gyakoriságát illetően Lengyelország mögött a második helyet foglaljuk el. Az U. S. Department of State 1999 végi közvélemény-kutatása alapján Szlovákia, Bulgária és Magyarország állampolgárai ítélik a legkorruptabbnak országuk közalkalmazottait. Terták a hazai közbeszerzéseket kutatva megemlíti: a külföldi befektetők többsége értetlenkedve fogadja az olyan gyakori eseteket, amikor egy-egy pályázaton az a pályázó nyer, amelyik semmilyen tekintetben nem tett jobb ajánlatot az övékénél.Mihályi Péter, az East-West Management Institute igazgatója írása a privatizáció során felmerült korrupciógyanús eseteket vizsgálja. Sajnálkozva vonja le a következtetést, hogy ezek közül mindössze egy eset jutott el a bírósági szakaszba. Az 1993-ban egymillió forintos csúszópénz átvételekor tetten ért Fazekas Károly, az Állami Vagyonkezelő Rt. volt portfólió menedzserének ügye még nem zárult le. Mihályi szerint a Tocsik-botrány felszínre hozta azt a problémát, hogy az Országgyűlés és általában a politikai pártok nem gyakorolnak hatékony ellenőrzést az állami vagyonkezelő szervezetek felett. Polt Péter jelenlegi legfőbb ügyész, volt ombudsman-helyettes az országgyűlési biztosok szerepét kutatja a korrupció elleni küzdelemben.