Tíz központ a logisztikai térképen

A hazai közlekedéspolitika tíz logisztikai központ helyét jelölte ki az országban, amelyek megvalósításához a tervek szerint jelentős állami támogatás társul. Ezek nemcsak az adott térség gazdasági fejlődésére lesznek kedvező hatással az elkövetkező években, hanem az európai árukereskedelemben is meghatározó szerepet játszhatnak. A fejlesztésre kijelölt központok mindegyike az európai vasúti és közúti hálózathoz illeszkedik.Egyik legfontosabb feltétele volt a logisztikai központok kijelölésének a közút, a vasút és lehetőleg a vízi út egyidejű jelenléte. A környezetvédelmi és gazdasági előnyökön túl a központok létesítésének meghatározó a közlekedéspolitikai jelentősége, ahol a kulcsszó az optimális munkamegosztás. A közlekedési alágazatok optimális munkamegosztása ugyan még Európa legfejlettebb területein sem valósult meg, ám ha valahol, akkor a logisztikai központokban áll rendelkezésre olyan mennyiségű és összetételű áru, aminek elszállítását nem tudnák gazdaságosan megoldani kizárólag teherautóval, vasúton vagy hajóval.Az egyik legnagyobb logisztikai beruházásnak ígérkezik a Soroksár közelében lévő Budapesti Intermodiális Logisztikai Központ (BILK). A BILK megépítéséhez az állam mellett az Európai Unió is segítséget nyújt, a majdani teljes körű üzemeltetés azonban a vállalkozói tőke bevonásával valósul meg. A központban költségvetési pénzből épül meg a terminál-pályaudvar, az Európai Unió pedig még a PHARE-keretből nyújtott ötmillió eurós támogatást a kombiterminál kialakításához. A kombiterminál további fejlesztése, illetve a BILK-hez kapcsolódó kiszolgálólétesítmények megépítése a vállalkozói tőke bevonásával valósul meg.A vasúthoz és a közúthoz kapcsolódik a jelenleg működő két legnagyobb logisztikai központ, a záhonyi és a soproni. Az ország keleti csücskében működő Záhony a 90-es évek előtt Európa egyik legnagyobb szárazföldi átrakóterminálja volt. A kelet felől Európába tartó áru egy részét Záhonyban rakodják át, széles nyomtávú tehervagonról keskeny nyomtávúra, illetve kamionra. A záhonyi vasúti átrakókörzetben 1997 óta 4,5 milliárd forint értékben végeztek el korszerűsítéséket, ebből 2,5 milliárdot szintén PHARE-támogatás keretében, brüsszeli forrásból ruháztak be. A záhonyi körzetben évente ötmillió tonna árut fogadnak, ennek egy részét itt is tárolják. A központ építésének első ütemét 2003-ban, a másodikat 2006-ban fejezik be.A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Rt. által működtetett soproni kombiterminál folyamatosan bővül, a két fő tulajdonos, a magyar és az osztrák állam mindeddig 2,5 milliárd forinttal járult hozzá a létesítmény fejlesztéséhez. A vasútnak a hagyományos tömegárukkal szemben ma már a kisebb tömegű, nagyobb értékű küldemények fogadására és szállítására kell felkészülni, amit jobb minőségben, a fuvaroztatók igényeinek megfelelően kell eljuttatni a célállomásra. A hagyományos teherkocsik helyett ma leginkább konténerszállító kocsikba pakolják az árut, ehhez viszont gyors, pontos és a menetrendhez igazodó átrakást kell biztosítani. Sopronból például naponta indulnak menetrend szerint közlekedő irányvonatok a Balkán és Nyugat-Európa irányába. Az utóbbi években megnövekedett a kamionszállító vonatok iránti kereslet, amelyek vonatra pakolását szintén a központokban végzik. A nemzetközi kamionszállító vonatok ma mintegy százezer nehézgépjárműtől mentesítik évente a hazai közutakat. A soproni logisztikai központ a tervek szerint 2009-re válna teljessé.Bár lényegesen kisebb, mint az előbbiek, a székesfehérvári logisztikai központ is a vasút és a közút találkozási pontjában, az ipari parkhoz közel fekszik. A MÁV és a GYSEV által megépített központból 1999-ben gördült ki az első konténerrel megrakott szerelvény. A raktárak építése tavaly kezdődött, a székesfehérvári létesítmény az anyagi lehetőségek függvényében fejlődik fokozatosan: 2007-ig kiépül Székesfehérvár mellett a raktárbázis, amelyet egy irodaház egészít ki.Az Észak-Dunántúl legnagyobb logisztikai központja várhatóan a Győr–Gönyű országos közforgalmú kikötő területén kap helyet. A kikötő rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, a IV. és a VII. európai korridor vonalán fekszik, és nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a Győr környéki régió az ország egyik legfejlettebb gazdasági központja. A győri logisztikai központ minden bizonnyal akkor teljesedik ki, ha a kikötőben megfelelően alakítják ki a közúti és a vasúti kapcsolatot. A központ építésével várhatóan 2008-ban végeznek.A Duna mentén, a déli országrészben Baja rendelkezik a legjobb adottságokkal, hiszen a bajai kikötő vasúton, közúton és vízi úton is megközelíthető. Az elmúlt években több jelentős beruházást végeztek Baján: felújították a közös vasúti-közúti hidat, és megépítették a konténerhajók fogadására alkalmas kikötőt. A részleges logisztikai tevékenység rövid időn belül indítható, ám a fejlődést a déli szomszédos országok gazdasága és kereskedelme is meghatározza. A kiszolgálólétesítmények teljes körű kiépítését 2010-re tervezik.Annak ellenére, hogy a Tiszán nem lehet olyan jelentős víziforgalmat bonyolítani, mint a Dunán, a később létesítendő szolnoki és szegedi logisztikai központ is jelentős forgalmat bonyolíthat. Mindkét város az európai korridorok mentén fekszik. A két központ jelenleg tervezési fázisban van. A szegedi fejlődését a jugoszláv gazdasági átalakulások is nagymértékben befolyásolják. A szolnoki központ 2009-ben, a szegedi 2010-ben lesz teljes.Az északkelet-magyarországi körzetben két lehetséges helyszínt jelöltek meg, az illetékeseknek Miskolc vagy Tiszaújváros mellett kell dönteniük. Délnyugat-Dunántúlon Nagykanizsát jelölték ki a majdani logisztikai központ helyszíneként. A tervek szerint a logisztikai központ 2010-re nyújtana teljes körű szolgáltatást.