Az európai húsembargó miatt az olasz húsvéti ünnepi asztalra szánt pecsenyebárányok – minden jel szerint – idehaza fognak meghízni – mondta lapunknak az egyik dél-dunántúli juhtenyésztő. A Pest megyei Tinnye községben gazdálkodó Balázs Tibor pedig amiatt bosszankodott, hogy az olasz kereskedők által egyébként is „levert árú” jószágok további etetése a magas takarmányárak miatt felettébb gazdaságtalan. A húsembargó hazai károsultjai reménykednek új piacok szerzésében.Harminc dél-dunántúli juhászattal áll üzleti kapcsolatban a kaposvári Mészáros Ferencné, a Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmazási Vállalat (GYTV) Somogy megyei kirendeltségének ügyvezetője, aki lapunknak azt mondta: ha nem gyűrűzik tovább a száj- és körömfájásjárvány, nem kizárt, kijutnak még Olaszországba a húsvéti tejes- és pecsenyebárány-szállítmányok. Utoljára Csernobil döntötte porba a magyar juhtenyésztőket, igaz, Olaszország nyolc éve is leeresztette a sorompót a magyar bárányszállítmányok előtt – emlékeztetett az ügyvezető. (Aki ekkor még nem tudta, hogy miután a fertőzés Olaszországot is elérte – Itália középső részén több betegséggyanús szarvasmarhát észleltek –, a latin-európai ország tovább szigorította az embargót.)– Ha élve nem kerülhet olaszhonba a magyar bárány, két lehetőségünk adódik: vagy új piacok után nézünk Európán kívül, vagy vágottan kínáljuk az állatot Görögországnak és a franciáknak. Ez persze megdrágítja a bárányexportot, mert a Komárom-Esztergom megyei Baj községbe vagy a hortobágyi vágóhídra kell elszállítani a jószágokat.Balázs Tibor tinnyei juhtenyésztőt – aki a hét végén birkaszállítmányával Baj felé tartott – a Fejér megyei Csákváron „tartóztattuk fel”, hogy megtudjuk: bízik-e az embargó feloldásában. Kérdésünkre boszszúsan válaszolt: úgy látja, további tartásra kell berendezkednie. Az ezeregyszáz darabos juhállományából félő, hogy a nyakán marad kétszáz pecsenyebárány.– Egy mázsa bárányhízlaló táp hétezer forintba kerül, a tejporos báránytápért 9000 forintot is elkérnek. Tavaly az olaszok egy 24-26 hetes állatért nem több mint nyolcezer forintot adtak. Számolja ki, megéri bárányt nevelni, juhászatot fenntartani?! – az ingerült gazdálkodó hozzáfűzte: talán Ausztriát és Németországot „meg lehet célozni” vágottbárány-exporttal.Miközben tőlünk nyugatra és délre is kedvelt a bárányhús, a tenyésztők szerint érthetetlen, hogy idehaza legfeljebb az alföldi pörköltfőző versenyeken kerül a kondérba a négylábú ízletes húsa.
Vogel Evelin elismerte, ő készítette a hangfelvételeket