Házaló ingatlanközvetítők a Balatonnál

Öt év alatt megsokszorozódott a Balatonnál gazdát cserélt telkek, nyaralók és családi házak száma. Habár a közelmúltban megalkotott Balaton-törvény fékezi az ingatlanpiacot, a kínálat és a kereslet lendülete nem tört meg. A telekvásárlók és az építtetők többsége jó üzletet lát egy-egy balatoni ingatlan megszerzésében: a hazaiak és a külföldiek is biztosak abban, hogy felértékelődnek a balatoni ingatlanok.Szász István siófoki ügyvéd, ingatlanközvetítő szerint azért is vonzó a magyarországi ingatlanbefektetés, mert szemben az olasz-, illetve spanyolországi gyakorlattal, hazánkban a külföldi ingatlantulajdonos adóztatása liberális elvű. Habár a balatoni régióban az inflációt jóval meghaladó mértékben nőttek az ingatlanárak, a kereslet nemigen csökkent. Pedig ma egy, a Balaton és a vasút közötti 7-8000 négyzetméteres építési telekért jóval több mint tízmillió forintot kérnek, s ha a telken egy építmény is áll, akkor ennek a kétszereséért kínálják.A part közeli telkeket a tisztességes befektetők és a spekulánsok jórészt már felvásárolták, ők adják tovább egy harmadik vevőnek a korábbi vételár többszöröséért. Mindazonáltal a tónál nem ritka a romos családi ház és a víz közeli telket elcsúfító bodega sem.A Balaton Környéki Ingatlanközvetítők Egyesületének (BKIE) honlapján jelenleg több mint ezer eladó ingatlan szerepel. Szász István állítja: mivel a külföldi háztartások zöme rendelkezik internet-elérhetőséggel, a balatoni ingatlanpiac kínálata az információs szupersztrádán érhető el a leghamarabb. Az erre felkészült balatoni ingatlanirodákkal a magáneladók nem képesek versenyezni, még kevésbé az úgynevezett „házaló ingatlanközvetítők”, akik egyre ravaszabb módszerekkel zaklatják az eladókat. Rögvest feltűnnek, ha kapura vagy kandelábelre aggatott „sajtcédulán” hirdet valaki ingatlant. Nem ritka, hogy a Balatontól távolabb élő zugközvetítők rohama ellen kell védekeznie a nem kellően óvatos eladónak.A BKIE egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító közvetítő kft.-jének ügyvezetőjeként is úgy látja Szász István, hogy nem szabadna ilyen – az inflációt jelentős mértékben meghaladó – tempóban emelkedniük az ingatlanáraknak. Ez ugyanis nemcsak a piacot lassítja, hanem azzal a kockázattal is jár, hogy jó néhány magas árra srófolt ingatlan „bennragad” a közvetítők rendszerében. Ha a reálisnál, az évi 8–15 százalékosnál nagyobb inflációt tükröz az ingatlanpiac, akkor a börze megtorpan, és hosszú idő kell ahhoz, hogy a vásárlók bizalma visszaálljon. A BKIE tagirodái úgy látják: szervezetük – amely szakértőkkel figyeli, figyelteti az ingatlanpiac ártendenciáit – sokat tehet a reális telek-, nyaraló- és családiház-árak kialakításáért.Ami pedig a 2001-es esztendő magyarországi ingatlanforgalmának előrejelzését illeti, a balatoniak optimisták. Állítják: Európában Magyarországon lehet a legkedvezőbb áron ingatlanhoz jutni. Ez utóbbiról a BKIE képviselőit a márciusban tartott müncheni nemzetközi ingatlanvásár is meggyőzte. Ott egyebek mellett azt is megtudták, hogy a nyugat- és észak-európai ingatlanvásárlók megváltozott szokásaival is számolni kell. A külhoniakat ugyanis a Balatonnál és másutt is egyre inkább az üdülő- és lakócentrumok vonzzák. Azok a nyaralóövezetek, amelyeknek ingatlanjait a hűvösebb évszakokban tisztességes és szakképzett őrzőkre, gondozókra bízhatják.