Tízéves a hazai börtönmisszió

A Magyar Testvéri Börtöntársaság elnöke elutasítja azt a sokak által vallott nézetet, miszerint „jó, hogy mindenki börtönben ül, aki oda való”. Roszik Gábor tiszteletes, a tizedik évébe lépett börtönmissziós szervezet vezetője úgy gondolja: a legveszélyesebb bűnözőknek zárkában a helye, ám ideje, hogy hazánkban is polgárjogot nyerjen az úgynevezett „resztoratív igazságszolgáltatás” gyakorlata.Magyarország harminchárom – többnyire igen rossz állapotú – börtönének tizenkétezer férőhelyén ma megközelítően tizenötezren zsúfolódnak össze. Roszik Gábor szerint a házi őrizet és a börtön között „költségkímélőbb” és humánusabb büntetés lenne a közmunka, még inkább a resztoratív igazságszolgáltatás nemzetközi gyakorlatának magyarországi adaptálása.A restitúció – a korábbi jogok visszaadása – a börtöntársaság elnöke szerint egy olyan szigorúan szabályozott procedúra lenne, melynek során – a bíró, az ügyész és az ügyvéd részvételével – az elkövető megegyezne a sértettel a bűncselekmény jóvátételének módjában. Sok olyan kevésbé súlyos bűncselekmény van, amelyet nem bűnöző mentalitású emberek követnek el, következésképpen sokan hajlanának arra, hogy anyagi és erkölcsi értelemben is jóvátételt vállaljanak és visszaállítsák a bűncselekmény előtti állapotot.Ezt az ajánlást – amely hamarosan az ENSZ szakmai szervezete elé kerül – harminc ország, köztük hazánk testvéri börtöntársasága is támogatja – tudtuk meg Roszik Gábortól, aki emlékeztetett: a világ nyolcvannyolc országát átfogó börtöntársaság magyarországi tagszervezete 1992-ben parlamenti ülés keretében alakult meg, ez idő szerint 250 bejegyzett tagja és csaknem ezer önkéntese van a missziónak.– Minden börtönben ott vagyunk, és keresztény civil szervezetként látjuk el missziós szolgálatunkat. Fontosnak vélte megjegyezni: karitatív munkájuk kiterjed a fogva tartott személyek szomszédaira is. Ők – ha tizenötezer börtönlakóval számolunk – kétszer-háromszor annyian vannak, mint a fogvatartottak, és nem lehet közömbös: megvetéssel, stigmával vagy segítő szándékkal viseltetnek a büntetés-végrehajtási intézetből szabadulttal szemben – mondta a tiszteletes.A Magyar Testvéri Börtöntársaság elnöke a közelmúltban megbízást kapott a fiatalkorú, illetve az első bűntényes szabaduló fiatalok utógondozása koncepciójának kidolgozására. Roszik Gábor ezzel kapcsolatban megjegyezte: talán ez is tanúsítja, hogy a tíz éve tevékenykedő misszió – jóllehet munkájuk nem mentes a gyanakvásoktól – élvezi a magyar igazságszolgáltatás vezetőinek bizalmát. Nemkülönben azokét a hívő országgyűlési képviselőkét, akik megalakulásuknál is ott voltak, és ma is bátorítják, segítik a társaság misszionáriusi tevékenységét.