„Cigánytudományi” főiskolai szak

Öt év után ismét iskolapadba ülhetnek azok a már felsőoktatásidiplomával rendelkező személyek, akik úgy gondolják: a roma népesség gondjainak megértéséhez és a kisebbséghez tartozó fiatalok felzárkóztatásának segítéséhez nélkülözhetetlenek az úgynevezett „cigányságtudományi” ismeretek. Az 1994/95-ös tanévben romológusképzésként – elsôként az országban – a Kaposvári Tanítóképzô Főiskolán indítottak szakirányú posztgraduális képzést, ez év szeptemberétől pedig a roma társadalom ismerete szakon kezdődik kétéves másoddiplomás-képzés.Takács Éva, a Kaposvári Egyetem pedagógiai főiskolai kara romológiai és népismereti tanszékének vezetője lapunknak elmondta: a Magyar Akkreditációs Bizottság 2000 áprilisában jóváhagyta a szak indítását. Katedra várja a főiskolai kar címzetes tanárát, Havas Gábor szociológust, a cigányságkutató Derdák Tibort, aki többek közt beás és romani nyelvet oktat majd, Orsós Annát, a pécsi Gandhi Gimnázium tanárát, aki már egy beás nyelvkönyvvel is letette névjegyét a Kaposvári Egyetemen. A tanári kar tagja lesz Daróczy Ágnes is, a Magyar Rádió roma kisebbségi műsorainak szerkesztő-riportere. A roma társadalom ismerete szakon többek közt cigányságtörténetet, beás, lovári és romani nyelvet, szociolingvisztikát tanulnak a már pedagógusdiplomával rendelkező hallgatók. Hangsúlyos helyet kap a képzésben a differenciáló nevelés, a cigány tanulók felzárkóztatásának pedagógiája és pszichológiája, továbbá a tehetséggondozás.Szakmai gyakorlataikat a kaposvári szentjakabi roma óvodában és a többnyire cigány tanulókkal foglalkozó egyik kaposvári általános iskolában végeznek a romológusjelöltek.Takács Évától megtudtuk: a marcali Hétszínvirág Általános Iskola, a pécsi Gandhi Gimnázium és a mánfai Collegium Martineum (mindhárom gazdag tapasztalattal rendelkezik a roma fiatalok oktatásában, nevelésében) már felajánlotta együttműködését a Kaposvári Egyetem pedagógiai karával, a Pécsi Tudományegyetem és az universitas szekszárdi fôiskolai kara ugyancsak elsőként ajánlkozott képzôpartnernek. Mivel a Dunántúlon – kiváltképpen a dél-dunántúli régióban – rendkívül magas a roma népesség aránya, a képzésre elsôdlegesen Nyugat-Magyarországról és a Dél-Dunántúlról várnak jelentkezôket.A képzés nem tartozik az államilag finanszírozott felsőoktatási kurzusok közé, így a szemeszterenkénti ötvenezer forintos tandíjat a hallgatóknak (vagy munkáltatóiknak) kell állniuk. Kiadásaikat növeli a tankönyvek ára, továbbá levelezô képzés lévén az utazási és szállásköltség. A tanszékvezetô amiatt aggódik, hogy mivel az önkormányzatok idei költségvetését csak a közelmúltban hagyták jóvá a képviselő-testületek, és vannak olyan roma lakta települések, ahol ezzel a képzéssel nem számoltak, félő, nem lesz annyi jelentkező, hogy be lehessen indítani az új szakot.