Fehér Sólyom és a halászlé

Ahhoz, hogy stabilan ülhess a nyeregben, szőrén is igyekezz megülni a lovat. Gyakorold ló nélkül is az íjhasználatot, majd vegyél leckét a Kassai-edzőtáborokban – ismerteti a lovas íjászat receptjét a fiatal ügyvédnő. Sebestény Nóra hozzáfűzi: nem kell hogy saját lovad legyen, de egy jó íjat be kell szerezned s hozzá sok-sok nyílvesszőt. És persze a honfoglalás kori viselet sem hiányozhat egy IX. századi harcos ruhatárából – mutat öltözékére.Nóra tizenöt éve Kassai-tanítvány. Megtudom tőle: több kaposvári ügyvédet, közgazdászt, diákot és tanárt „megkísértett” a lovas íjászat, merthogy Kassai Lajos, a mester nemcsak kiváló íjász, hanem rendkívül szuggesztív egyéniség is. Sebestyén Nóra csak azt sajnálja, hogy ezúttal a három magyarországi helyszínen és a felvidéki Nagyudvarnokon folyó nemzetközi íjászverseny valamelyikén nem pattanhat fel a lóra. Így miközben beavat eleink harcművészetének titkaiba, hangos ujjongással biztatja versenyző barátait.– Gépszerelő az eredeti szakmám, ám mivel gyerekkorom óta érdekel az ősi kultúra, és már hatéves koromban íjakat fabrikáltam, úgy döntöttem, beleásom magam a honfoglalás kori harcművészetbe, és rekonstruálom a visszacsapó reflexíjat – mondja Kassai Lajos, a róla elnevezett Kassai-völgy lovasíjász-mestere.A múlt szombati versenyt megelőző napon beszélgettünk a lovas íjász sport megalapítójával jurtára emlékeztető kétszintes háza teraszán, miközben vendégei, a tanítványaivá szegődött sziú indiánok – túl a hatórás edzés megpróbáltatásain – csendben kortyolgatták az üdítőitalt meg a sört.– Európa csaknem minden országát bejártam, és tanítottam a lovas íjászatot. A Taszáron állomásozó amerikai katonák is vettek leckét tőlem, tavaly szeptemberben az Egyesült Államokban adtam ízelítőt a honfoglaló magyarok íjászművészetéből, és kurzust is tartottam. A sziú törzsbeli Eugenio White (Fehér Sólyom) társai nevében arra kért: hadd jöjjenek el néhányan Magyarországra, hogy megtanítsam őket őseik immár elfelejtett harctudására. Így került hozzám a hat sziú indián, akik keményen dolgoznak a pályán, és meg kell hagyni, jól áll a kezükben a honfoglalás kori magyar íj.Kassai Lajos állítja: hihetetlen gyorsasággal nő a hazai lovas íjászok száma, és a felvidéki magyarok közül is egyre többen kötnek barátságot a „harcművészetek királynőjével”. Ezt igazolja, hogy a kaposdadaival egy időben további három pályán, Kisújszálláson, Kisrozvágyon és a felvidéki Nagyudvarnokon is nyeregbe szálltak a lovas íjászok.– Ők is a hét végi versenyre készülnek, akárcsak a már régi vendégnek számító német, osztrák és olasz lovasok – mutat indián barátaira Kassai mester. – Hatan érkeztek a Dakota állambeli sziú indián rezervátumból, s közülük hárman versenyeznek, feltéve, hogy megfelelnek a vizsgán. Fehér Sólyom a testvérével, szüleivel és a rezervátum „törzsfőnökével”, a Flying Arrow (Repülő Nyíl) ranch elnökével utazott Somogyba. Kedves emberek mind a hatan, és mert úgy látom, táplálkozási szokásaink sok mindenben hasonlóak, egyik nap magyar, másnap indián menü szerepel az étrendünkön. A hét elején készített halászlém kiváltképp ízlett sziú barátaimnak.Aztán eljött a verseny napja. Több mint félszáz, harci díszbe öltözött lovas tett próbát a 90 méter hosszú pályán, és lőtte ki nyilait a három célpontra. Ott nyargalt kifestett lovával az itáliai Celestino Poletti, aki 1978-ban 24 óra alatt 17 641 lövést adott le íjából, s ezzel beállította a Guinness-rekordot. Kassai Lajos ezúttal is bravúros vágtával és találati aránnyal ejtette bámulatba a nézőket. Bemutatóján – szemben a versenyzők átlagosan három próbálkozásával, illetve találatával – tizenhat másodpercen belül nyolc vesszőt lőtt a három céltábla közepébe. Szerinte jók az esélyek arra, hogy 15-20 éven belül olimpiai sportág legyen a lovas íjászat.A Kassai-völgyi sokadalomból, amely a mester által tervezett és készített íjakra is rácsodálkozhatott, nem hiányozhatott Cey-Bert Róbert Gyula, a Nemzetközi Gasztronómiai Szövetség elnöke, a honfoglalás kori étkek készítésének legavatottabb szakértője sem. Ő ezúttal az ősmagyarok áldozati étele, az áldos készítéséhez adott tanácsokat a főzőmesternek.– Látja, milyen különös a világ! Ezeknek a sziú indiánoknak Magyarországra kellett eljönniük, hogy megtanulják ükapáik harcművészetét. Azokét, akik annak idején ugyanúgy vadásztak a bölényekre, mint a honfoglalás kori magyarok az ellenségre. A rezervátumban elfelejtették ősi kultúrájukat, ám most itt, Kaposdadán – szülőfalum szomszédságában – újra rátalálhatnak. Biztos vagyok benne: odahaza, Dakota államban, az övéik körében továbbadják azt, amit itt Kassai mestertől és tanítványaitól elsajátítottak – mondta elégedett mosollyal a népszerű gasztronómus és őseink életmódjának kutatója, majd a völgyben felállított hatalmas rézüst felé vette útját.