Nincs béke a kompkikötő táján

Titokban reménykedtünk, hogy érvényre jut az igazság és a jog, így megnyugvás számunkra a Legfelsőbb Bíróság ítélete – mondta lapunknak Zamárdi polgármestere, Kiss Jenőné. A nagyközségből kivált, és három éve önálló községi rangot élvező Szántód első embere értetlenül áll a bírósági döntés előtt. Karabinszky Gyula állítja: az önkormányzati jog sérül, ha lakosságarányosan jelölik ki a két település esztendők óta vitatott közigazgatási határait.Három éve tart az önkormányzati háború a „területrablással” vádolt Szántód, és a magát „megcsonkítottnak” vélt Zamárdi között. Az időnként már-már komikus elemekkel is tarkított acsarkodás oka, hogy a 381 lakosú Szántód 200 hektár Balaton-parti belterületi földdel „kurtította meg” a jóval több mint kétezer lakosú Zamárdit. Szántódhoz került a magyar tenger leghosszabb (és talán az egyik legszebb, leghangulatosabb) szabad strandja, nem beszélve a kompkikötőről és annak környékéről, miközben a közintézményeket (óvodát, iskolát, művelődési házat, temetőt) fenntartó Zamárdinak a korábbi település mindössze 48 százaléka jutott.Mint arról hírt adtunk, a Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban döntésével új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, így lehetséges, hogy az megváltoztatja a jelenlegi, Zamárdi számára rendkívül kedvezőtlen közigazgatási határokat.– Nem juthat egyik település sem nagyobb vagyonhoz, mint amekkora lakosságarányosan megilleti – szögezte le Kiss Jenőné. Zamárdi polgármestere lapunknak egyebek közt azt mondta: három év alatt Szántód olyan adóbevételekhez jutott, amelyek jó része Zamárdit illette volna meg. – Most feladták a leckét a két település képviselő-testületének: vagy megegyeznek a lakosság arányát figyelembe véve, vagy folytatódik a „testvérháború”, és újabb peres procedúra következik.Kiss Jenőné emlékeztetett: kezdetben ők azt ajánlották, hogy a szántódi révhez vezető út tengelyétől jobbra eső rész Zamárdié, a balra lévő Szántódé legyen. Nem így történt.Szántód polgármestere, Karabinszky Gyula állítja: a Legfelsőbb Bíróság ítélete nem azt mondja ki, hogy lakosságarányosan kell kijelölni a határokat, csupán azt erősíti meg, hogy a lakosság létszámát is figyelembe kell venni. Vissza az első fokhoz? Úgy látom – és ebben a jogban jártas emberek is megerősítenek –, a Legfelsőbb Bíróság túlterjeszkedett, mert ahelyett, hogy törvényt alkalmazott volna, törvényt alkotott. A belterület közigazgatási határa ott van, ahol az a Szántód önállóvá válásáról tartott népszavazáson kijelöltetett – fogalmazott a polgármester. Hozzáfűzte: a lakosságarányos határkijelölés esetén az önkormányzati jog sérülne.– Ha a szántódiakat hallgatom meg, nekik adok igazat, ha a zamárdiakat, akkor az ő érveiket fogadom el – mondja Csontos József balatonföldvári alpolgármester. (Megjegyezzük: Szántód a földvári körjegyzőséghez tartozó település.) – Viccesnek tartom a lakosságarányos területmegosztást, mindazonáltal azt gondolom, véget kellene vetni a vitának – fűzte hozzá. Balatonföldvár alpolgármestere cáfolta azt a mendemondát, miszerint az üdülővárosnak Szántód terjeszkedéséhez fűződne érdeke. – Földvár és Szárszó között a Gönyetetőn 60, másutt 20 telket tudunk kialakítani, következésképpen nem a kompkikötő felé építkezne az üdülőváros.Mivel az igazságügy-miniszter gyerekkora óta Zamárdihoz kötődik, és családjával a nyári szünetet most is ott tölti, korábban Dávid Ibolyát is megkérdeztük a két szomszédvár vég nélküli vitájáról. – Bízom a magyar igazságszolgáltatás bölcsességében – válaszolta röviden a miniszter asszony.Amikor három éve Szántód Göncz Árpád köztársasági elnöktől önálló községi rangot kapott, és kijelöltetett – az akkori – közigazgatási határ, első dolga volt az új település önkormányzatának a helységnévtáblák áthelyezése. Ami nemcsak a helyieket vagy a korábban Zamárdiban üdülőket tévesztette meg, hanem a külföldi nyaralókat is. Voltak, akik végképp nem tudtak eligazodni, s ha azt kérdezték tőlük, hogy hol üdülnek, azt válaszolták: Tihanynyal szemben.