Friderikusz, a showman

Felbomlóban van a világ természetes rendje. Hajdanán voltak a királyok és az őket szórakoztató udvari bohócok. Ez a szisztéma a tömegtársadalmak kialakulásával jelentősen átalakult ugyan, de a lényeg alig változott: napjaink királyait, az uralkodó és fizetőképes elit tagjait a szórakoztatóipar tagjai – az udvari bohócok utódai – szórakoztatják. Korábban mindenki tudta a helyét, és a szerepek, értelemszerűen, sosem cserélődtek fel. Aki évtizedekig bohócsapkában ugrabugrált a nyilvánosság előtt, az tudta, hogy nem tisztelhetik úgy, mint a határvidéket vigyázó őrgrófot vagy mint az egyházmegye szent életű püspökét…2001-ben Friderikusz Sándor médiasztár, showman tévéelnök szeretne lenni. Kudarc esetére már kész a magyarázat: ha nem őt választják meg az elnöki tisztségre, az a demokrácia és az Orbán-kormány erkölcsi bukása, mert Friderikusz Sándor szerint senki nem alkalmas erre a feladatra annyira, mint Friderikusz Sándor. Érvelése szerint szakmai múltja miatt egy normális országban csakis ő lehetne az elnök, mivel a Magyar Televízióban nőtt fel. A jelenlegi ügyvezető elnök egyébként sem szalonképes, ráadásul Fidesz-tag volt. Friderikusz ügyvédei mindenre felkészültek. Ő maga a számok bűvöletében él: „Annál nagyobb szégyen, hogy négymillióból általában 3,6-3,7 millió észvesztve menekül innen, mert nem ragadja meg őket az MTV programja. Ahhoz, hogy „az út valóban felfelé vezessen, tökéletes szakmaiságra van szükség.” Friderikusz kitűnő csapatot szervezett maga köré, és garantálja a bátor, mindentől független televíziózást… A miniszterelnököt olyan formában tálalná, hogy legalább két-, két és fél millióan üljenek a képernyő elé. Eddig az ígéretek, a szerénytelen megjegyzések.A végén persze az is kiderült, hogy a két kereskedelmi televízió és a médiasztár Friderikusz viszonya enyhén szólva nem felhőtlen… Az meg különösen elgondolkodtató, hogy valaki csak nézőszámban és hatékonyságban képes gondolkodni. Friderikusz egy szót sem szólt kultúráról, tradíciókról, nemzetről. Nehéz elképzelni a közszolgálatiság Friderikusz-féle változatát.A jelenlegi ügyvezető elnökről annyi mindenesetre tudható, hogy tíz éve dolgozik a televízióban, és miután több diplomája van, elméletileg sem nagyon minősíthető rosszul képzettnek. Azt talán Friderikusz sem vitatja, hogy a pénzügyi-közgazdasági, a szociológiai, a marketinges és a kommunikációs ismeretek nem jelenthetnek hátrányt még egy általa eleve szalonképtelennek titulált riválisnál sem.Mindettől függetlenül nem árt tisztázni: a közeljövőben a társadalmi szervezetek tagjai a közszolgálati magyar televízió elnökét fogják megválasztani, és nem a magyar demokrácia minőségéről fognak szavazni.