Évente 4,8 millió köbméter szemetet szed össze és szállít el Budapesten a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (FKF), ez naponta 13-14 ezer köbméternyi hulladékot jelent. Siklósi Mihály, az FKF Rt. szemétszállítási főosztályának vezetője lapunknak elmondta: a fővárosban termelődő szemét mennyisége minimális mértékben, egy-másfél százalékkal növekszik. Aggasztónak nevezte viszont, hogy egyre magasabb a csomagolóanyagok aránya az összes hulladékmennyiségen belül.
Az FKF Rt. reggelente 130-140 autóval szállítja el a hulladékot. A kocsik egy része új, ám van köztük tíz évnél idősebb is.
– Ez nem jelenti azt, hogy a régi autók korszerűtlenek vagy környezetszennyezők lennének, csupán kisebb űrtartalmúak – jelentette ki a főosztályvezető. Az FKF Rt. minden autója zárt rendszerben, pormentesen végzi a gyűjtést és a szállítást.
A budapesti települési szilárd hulladék hatvan százalékát a rákospalotai égetőműbe szállítják, a többit a dunakeszi és a pusztazámori lerakóba viszik. Az égetőműben a szemetet hasznosítják: az égetés közben termelődő energia egy részét árammá alakítják, amelyet az országos hálózatra juttatnak. – Ez az árammennyiség egy Gyöngyös méretű település igényeit szolgálja ki – hangsúlyozta Siklósi Mihály. Az energia másik része ugyancsak hasznosul: a termelődő gőz a káposztásmegyeri lakótelep melegvíz-ellátását segíti elő.
A két lerakó közül a tavaly átadott pusztazámori a nagyobb, negyven-ötven évig biztosan elegendő lesz. Ide nem csak a fővárosiak hulladéka érkezik: a régió több települése – Pusztazámor, Tárnok, Érd, Diósd és Sóskút – ide szállítja a lakossági szemetet. A közeljövőben várhatóan megszületik a megegyezés a régió más településeivel is. Siklósi Mihály felhívta a figyelmet: a hulladékgazdálkodási törvény regionális lerakókat ír elő, ugyanis csak így csökkenthető a szeméttelepek száma az országban.
Ugyanez a helyzet a Dunakeszi térségében lévő lerakóval: nem csak Budapestet szolgálja ki, a közvetlen környék szinte minden településéről ide hordják a hulladékot. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy mindkét hulladéklerakó megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak: kettős szigetelésűek és monitoringrendszerrel vannak felszerelve.
Pest megye viszonylag kedvező helyzetben van a szilárd hulladék elhelyezése szempontjából. A 184 település többsége valamelyik regionális lerakóhoz csatlakozott, így csak kevés „fehér folt” maradt a megyében. Két olyan település van, ahol nem oldották meg a szervezett hulladékgyűjtést, de állami támogatással ez a probléma is megszüntethető.
Kunfalvi Viktor, a Pest megyei önkormányzat környezetgazdálkodási irodájának vezetője arról tájékoztatott, hogy a térség több mint egymillió lakosa fejenként átlagosan 300 kilogramm szilárd hulladékot ad át egy évben.
Az egy főre eső szemétmennyiség emelkedése évente két százalékra tehető. Ezt befolyásolja az is, hogy Pest megye az egyetlen terület az országban, ahol folyamatosan nő a lakók száma a Budepestről elindult kiköltözési hullám miatt. A hulladékgyűjtés az egész megyében megoldott, annak ellenére, hogy a fővárosból is ideszállítják a szemetet.
A hulladékkezelés költsége közel 4000 forint lakásonként.
A jövő legnagyobb feladata a lerakótelepek rekultivációja, mert jelentős részük hamarosan megtelik. Szerencsére épül számos, az európai szabályozásnak megfelelő hulladéklerakó a megyében. A dömsödi, a gyáli, a pusztazámori és a turai telep mellé elkészülhet a dabasi, a ceglédi és a Vác környéki hulladéklerakó is.
A korszerű, szigetelt lerakók közül a főváros hulladékát fogadó pusztazámori és a dunakeszi telep a legjelentősebb, de az utóbbi néhány hónap múlva már nem tud fogadni több hulladékot.
Dömsödön a Becker-Pannónia Kft. által felépített lerakó üzemel. Hivatalosan Ráckeve és környéki lerakónak nevezik, mivel Ráckeve a legnagyobb település a környéken. A Csepel-sziget déli részéről, illetve a szomszédos településekről szállítják ide a hulladékot.
Dabason építés alatt áll egy új telep, az úgynevezett ország közepe régió közös lerakójaként. A gyáli telep két évvel ezelőtt lett kész. Jelenleg egy francia befektetőcsoport kívánja eladni, szerződést szeretnének kötni a környék településeivel. Cegléden önkormányzati hulladéklerakó működik, amely a környék szemetét fogadja. Turán már modernebb létesítmény épült, amelyben a szelektív hulladékgyűjtés is megvalósult. Állami támogatással válogatót és bálázót is kialakítottak.
Az önkormányzati tulajdonú gödöllői városi lerakó mintegy másfél év múlva telik be. Mivel közel lesz hozzá a csömöri telep, nem sok eséllyel pályázhat külső támogatásra. Fogadja a térség szemetét is, az 1999-ben lerakott 130 ezer köbméternyi laza szemétnek csak a 60 százaléka érkezett a városból. Működnek Vácott, Kókán és Zsámbékon olyan lerakók is, amelyekben korrekt üzemeltetés folyik, de nem biztosított a műszaki védelem. Püspökszilágyiban és Cegléden ISPA-támogatásra pályáznak korszerű létesítmények létrehozása érdekében.
Sajnos, számos településen működnek elavult, rossz hulladéklerakók is.
Isaszegen, Erdőkertesen, Aszódon, Dányban, Sülysápon, Úriban, Szentmártonkátán, Tápiószecsőn, Nagykátán, Maglódon, Monoron, Mendén és Versegen elmaradott szeméttelepek vannak, amelyeknek nem jósolnak nagy jövőt a szakemberek.
origo.hu
Ismét Magyarországra érkeznek a Google utcaképkészítő járművei
