A nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számított nyugdíjas fogyasztói árindexet csak akkor vennék majd figyelembe a nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor, ha az magasabb, mint a nemzetgazdaság egészére vonatkozó adat.
A jelenleg hatályos törvények alapján a jövő évre vonatkozó nyugdíjemelés mértékét a 2002-re prognosztizált éves fogyasztói árindex és a nettó átlagkereset-emelkedés átlaga alapján határozzák meg. A kormánynak felül kell vizsgálnia a kalkulált adatokat, s ha azok eltérnek a ténylegestől, akkor legkésőbb novemberben pótolni kell a különbözetet. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter elmondta: kezdeményezi, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított úgynevezett nyugdíjas fogyasztói árindexet (nyugdíjinflációt) csak akkor vegyék figyelembe, ha az magasabb, mint a nemzetgazdaság egészére számított adat. Ezzel biztosítanák, hogy a módszer miatt ne legyen kisebb az emelés mértéke. Az ebből adódó esetleges többletet a kiegészítő emelésnél kapnák meg a nyugdíjasok.
Közel sem biztos, hogy a nyugdíjasok fogyasztói árindexe mindig magasabb, mint a nemzetgazdaság egészére vonatkozó. A KSH adatai szerint például 1999-ben az infláció 10 százalék volt, az élelmiszerárak azonban átlagosan csak 2,9 százalékkal emelkedtek. Miután ez a tétel szerepel a nyugdíjas fogyasztói kosárban a legnagyobb súllyal, ezért abban az évben vélhetően nem jártak volna jobban az idősek, ha a nyugdíjas fogyasztói árindex alapján határozzák meg ellátásuk emelkedésének mértékét.
Megkérdeztük Rost Andreát: kétgyermekes édesanyaként mit szól ahhoz, hogy Magyar Péter szerint vegyen újat magának, akinek külföldön él a gyermeke?